Szinte már majdhogynem minden műfajban készítettek filmeket egy adott év ünnepéhez, és hát miért is lenne ez alól kivétel a szerelmesek napja, avagy a Valentin nap. Viszont a Jamie Blanks rendezésében készített Véres Valentin című horrorhoz azért ne igazítsunk feltétlenül órát, mert bár valóban a Valentin nap időszakjában játszódik, de nem csak az adott napon, hanem itt több napot ölel fel a film története, ezáltal pedig számomra nem kimondottan egy tematikus horror, de attól még talán egy vállalható alkotást kaptam. Nézzük hát, hogy mit is tartogat a nézőinek a Véres Valentin című film!
A 90-es évek közepétől szinte másodvirágzását élték a slasher elemekkel funkcionáló tini-horrorok (Rémségek könyve, Tudom, mit tettél tavaly nyáron, Sikoly és még számtalan többé-kevésbé ismert, hasonszőrű produkció látott napvilágot), és hát jelen filmünk is bőven besorolható eme filmek közé. Szinte a legtöbb efféle alkotásra igaz, hogy bőven le tudja kötni a horrorrajongók figyelmét az adott játékidejére, de csak egy maréknyi lesz ezek közül igazán időtálló, és hát sajnos jelen filmünk sem fog kiemelkedni az átlagból, legalábbis nálam nem (még sajnos úgy se, hogy a film lezárásával próbál egy kicsit eltérni a legtöbbjéhez képest). Félreértés ne essék, tényleg nem volt a Véres Valentin egy rossz, avagy gyenge film, csak hát volt két igazán nagy gondom vele!
Érdekes, hogy az egyik problémám (miszerint nem tartottam eléggé véresnek) elméletben nem is teljesen igaz, ugyanis több interjút is lehetett olvasni arról, hogy a filmnek a vágása eléggé megszaladt e téren a forgalmazó kérésére. A másik problémám viszont az volt a filmmel, hogy sajnos a forgatókönyvírói talán egy kicsivel több üresjáratot hagytak a történetben, mint ami feltétlenül szükséges lehetett volna. Kijelenthető, hogy ha épp nem akciózik a filmbéli negatív karakterünk, akkor hát kissé ólomlábakon halad előre a film története. Ráadásként pedig még egy-két komolyabb logikai buktató is felüti a fejét a film történetében, amik csakis azt a célt szolgálták, hogy ne lehessen egyből kitalálni, hogy kit rejt a gyilkos maszkja. Még akár azt is felróhatnám a történet negatívumának, hogy hát a gyilkos motivációja is igencsak fapadosra sikeredett, de minimum kevésbé kidolgozottra.
A film eme hibáit leginkább azzal akarták feledtetni, hogy a női karakterei kimondottan dekoratívak, ráadásul a női nézőkre is gondoltak a férfi karakterekkel, csakhogy sajnos nem kidolgozottak eme karakterek, és hát karakterfejlődésük sincs igazán. Ezáltal pedig a néző vajmi kevésbé tud kötődni hozzájuk a nagybetűs külcsínen kívül. Igazából, ha sokkal több feszültséget és adrenalint csempésztek volna a filmbe, akkor talán még egy erős közepesnek is merném írni a végeredményt, de így csak egy nagyon gyorsan felejthető, átlagos horrornak nevezném a Véres Valentint.
26 Véres Valentin (2001)
A Véres Valentin című filmben egy sulibálon egykor négy barátnő csúfondárosan megalázott egy fiút, a félénk Jeremy-t. A jelenleg egyetemre járó lányok azonban valami... több»
Szereplők: David Boreanaz, Katherine Heigl, Denise Richards, Marley Shelton, Ty Olsson
Igen... nem tudtam megállni. :P Olyan ízletes csemegét alkottál, hogy nem tudom magam megfojtani. :D khm. Úgyhogy kénytelen vagyok írásodra írásomat zendíteni – sorry. :) Hát nekem bejön ez a cím, amivel az egészet megkoronáztad, rácsalt arra, hogy elolvassam. Érdekesen vágtál bele a Véres Valentin elemzésébe, és pontosan megragadtad a slasher-filmek '90-es évekbeli másodvirágzásának lényegét, amivel abszolút rezonálok. Az a megállapításod, hogy nem egy kimondottan tematikus horror, pedig pont rámutat arra a jelenségre, amikor egy ünnep csak ürügyként szolgál a vérfürdőhöz. Persze, igen, 1 napot ölel fel a valóságban, míg a film ugye több napot véreztet végig. Frissítő, hogy ennyire nyíltan beszélsz a film hibáiról, miközben mégis találsz benne valami vállalhatót. Az a fajta nyílt kritikai attitűd, ami nem fél kimondani az igazságot, de mégis tisztában van a műfaj korlátaival, mindig imponáló. A "nem tartottam eléggé véresnek" megjegyzésed, és a vágás körüli interjúk említése feltárja a film gyenge pontjait, és egyben a stúdiók döntéseinek hátterébe is bepillantást enged. Mintha a film a cenzúra áldozata lett volna, és így elvesztette volna a lényegét, ami egy vérbeli horrorrajongónak igazán hiányzik. Gondolom. :) Az a motiváció, ami "fapadosra sikeredett", pedig egyenesen megbocsáthatatlan egy slasherben. Számodra talán a vér és a brutalitás az, ami az adrenalin szintet emeli, de a valódi feszültségteremtéshez van, hogy kell mellé a psziché mélységeire ható játék, amit nyakon öntenek egy vödör vérrel. Igaz, én elvagyok az utóbbi nélkül is, de persze értem és látom, miért vonzza be a rajongót a horror-univerzum akkor is, ha éppen gyengék az elemei. Hát... Ha veled néznék horrort, lehet, hogy akkor nem a filmtől akadna ki az agyad, hanem a nevetésembe szakadt rémületemtől. :D Bár már nagyjából feltérképeztelek, úgyhogy biztos van bőven a tárházadban, amitől tényleg halálra rémülnék. :) Tuti, hogy a plafonon táncolnék a félelemtől. :D De az nem ez a film. Na igen, a "dekoratív" karakterek... Azt gondolom, te is pontosan tudod, hogy a külcsín önmagában ritkán viszi el a hátán egészen a végéig egy film drámai súlyát, főleg, ha a karakterfejlődés hiányzik. Szeretem a "dekoratívot" nézegetni, meg is ragad egy ideig, de valahogy ez sosem tart ki a végéig, ha sablonos a jellem. Akkor túlságosan megszokom a "dekoratív" karaktert, s már csak bambulok rajta. Kár... Ha a karakterfejlődés hiányzik, akkor a kezdeti vonzalom is hamar elillan. A sablonos jellem valóban unalmassá teszi a látványt is. Vagy téged végig lekötött? Ez a film, bár a maga nemében csak egy slasher, mégis hordoz magában elemezhető mélységeket. A gyilkos gesztusa nem csupán erőszakos aktus, hanem egy gúnyos üzenet, ami a Valentin-nap romantikus szimbólumát perverzióvá torzítja. A gyilkos elméjének torzult logikája a szerelem táncát a halál balettjévé változtatja. A "ki a gyilkos?" rejtély fenntartása a film végéig, és a csavaros (bár néhol logikai lyukakkal tarkított) feloldás adott, csak hát nekem is vonszolta néha az agyam az a bizonyos rabigás menetelés. Mindennek mi az eredménye? Megvan a film, ami soron következik véleményezésemre. Hát, nem gondoltam, hogy pont egy horrorba fogok trafálni, de most bele lettem húzva...