A legfontosabb film, amivel találkoztam. Egy percig nem gondoltam, hogy ezt fogom a legtöbbször megnézni. A VHS kazetta a végletekig elkopott, ám minden képkocka beköltözött a lelkembe.
Danny DeVito az évszázad színésze, ahogy Bill Rago bőrébe bújt. Nem akármilyen méhkasba sikerült nyúlnia. Olyanba, melyben egy csapat fiatal lelke harcol önmagával, a megbélyegzéssel és a világgal. Mindenkinek megvan a maga története, sorsa, amit eddig megélt. Egyik sem vidám. A hadsereg adott nekik menedéket, hogy elbújhassanak a világ elől és ne kelljen abba a környezetbe visszamenni, ahonnan elmenekültek.
Melvin testvérének levelét nem lehet elfelejteni. De azt sem, mikor felolvasták irományaikat, melyet alkalmi tanáruk adott nekik feladat gyanánt, hogy írják le, miért léptek a seregbe. Bill egy nagyon fontos terhet vett magára, holott az elején szükségmegoldásként kezelte a kapott állását. Nem elég, hogy a magánéletét próbálta egyenesbe hozni, időközben vállára vette a hátrányos helyzetűnek kikiáltott csapatot.
Jómagam sem tudtam volna eredetibb dolgot kitalálni, mint amit olvasok, azt oktassam. Mark Wahlberg megkapta a leggyengébb képességű karakter szerepét, de még neki is sikerült érvényesülnie. Gregory Hines hálátlan feladatot kapott azzal, hogy erősen ellenezte a hadsereg felzárkóztatási programját, Bill ténykedéseivel együtt. Számomra furcsa volt így látni, de neki is volt szíve.
A többiek erős versenyben voltak egymással a rossz sorsukat illetően. Talán mégis Davis kapta a legnagyobb pofont azzal, hogy a vietnámi háborúban elhunyt édesapját senki de senki nem ismerte el, mint hőst, aki megmentette a szakaszát. Mi több, a végletekig kigúnyolták, a felettesei szintén. Bill azzal, hogy vállára vette a sorsukat, a lelkesedése nyomán rendet tesz az osztályában. Talán túl sikeres is volt Hobbs esetében, ahol fordítva sült el a dolog.
Annyira magába szippant minden egyes jelenet, hogy Penny Marshall rendezőnek is kijár egy érdemérem, mint Davis-nek, aki édesapjáét kapta meg. Drámát és vígjáték elemeket nem egyszerű feladat úgy összeilleszteni, hogy hitelesen működjenek. Pláne egy olyan történetben, ami akár simán lehet igaz. És az egészben az a poén, hogy a mai napig aktuális, ami ebben a filmben van. A lét bizonytalansága, a kilátástalanság, az oktatási rendszer problémái, ahol a tanároknak is úgy kell küzdeni a fiatalokért, mintha a saját családtagjaik lennének, mert a világ elmarja őket és semmivé foszlanak. Kétféle tanár létezik. Aki azért tanít, hogy a nebuló használható tudást kapjon. A másik meg azért, mert fizetést kap és minden egyéb másodlagos. Ismerjük fel azokat, akik az elsőbe tartoznak. Soha ne mossuk őket egybe. Bill Rago ilyen emberré vált a film folyamán.
Nem utolsó sorban felemelő érzés, ha valaki akinek segítettél, a tekintetét feléd fordítja és meglátod benne a hálát. Az élet meg megy tovább. Hisz jön a következő csapat, kikből szintén embert kell faragni. Mindenkiből lehet függetlenül attól, hogy honnan jött, milyen képességei, hátrányai, problémái vannak. Ez a film ebben erős. Tessék betenni a kedvencek közé és alkalmanként elővenni, mikor a léleknek szüksége van rá.
86 Reneszánsz ember (1994)
A korábban sikeres üzletember, Bill Rago hirtelen az utcán találja magát. Az egykori reklámszakembert a hadsereg veszi szárnyai alá. Feladata, hogy a bázis nyolc legreménytelenebb... több»
Szereplők: Mark Wahlberg, Danny DeVito, Cliff Robertson, Ed Begley Jr., James Remar
