Argento mester már 2007-ben nem olyan minőségben dolgozott, mint anno a hetvenes és nyolcvanas években...
Sajnos így kissé sántít a trilógia elnevezés, hiszen annyira más lett a hangulata, mondanivalója és értelmezése 27 év távlatából. Persze ez nem azt jelenti, hogy megkopott a mondanivaló, csak időközben változott a világ, és mások az elvárások, és más az ingerküszöb!
Mondjuk a film hihetetlenül véres és brutális. Itt nincs „melléduma”, fröcsög a vér, szakadnak a belek, metsződnek a torkok, jön a karóba húzás...
Egyszóval a gore hatások keményen odavernek...
Csakhogy a hibái is szembetűnőek. Argento valamiért rohant a történettel. A stilizált, letisztult, misztikus belső terek, a pompás színhatások, a POV-ok, az inner cutok sem nagyon ülnek, csak jönnek a képek egymás után!
És jön jump scare is, amin azért ha nem feküdtem volna, letérdelek. A jó öreg giallo mester jump scare-ekkel ijesztget? Itt a világvége!
Sejthető volt, hogy nem lesz egy blockbuster, de könyörgöm, azért a hibákat azért meg kellett volna szüntetni...
Oké! „That's a wrap.” És üljünk le, mit forgattunk ma, min tudnánk javítani?
A flashback jelenetekkel persze egy kicsit nosztalgiázott az öreg, és ez végül is nem sikerült rosszul...
Csak sajnos a filmnek nincsen feszes ritmusa, eltűnt a misztikum, az okkultizmus is hátrébb került, egy igencsak B kategóriás fantasy trutymót kapunk igen nagy adagban!
A szokásos állatmotívum megmaradt, csak a macska helyett most egy majom tölti be ezt a szerepet, csak sajnos a funkciója, ottléte nem teljesen tiszta számomra, így jelenlétének fontossága igencsak elsikkadt!
Szövevényesebb, igényesebb a forgatókönyv, csak mivel szakított a hagyományokkal, és az idő is közrejátszott ebben, más lett a mondanivalója...
Beszéljünk a színészekről egy kicsit!
Mint tudjuk, valamiért a giallo művekben és az italo/horror filmekben a színészek nem a legjobbak közül kerülnek ki. De most a horror hercegnője, a Sarah Mandy karakterében tökéletesen játszó Asia Argento nagyszerűt „ment!”
Sajnos Father Johannes szerepében Udo Kier javarészt csak ripacskodott, és a teljesítménye így nagyon gyér. Mater Lachrymarum (Moran Atias), akit Sarah és Marta (Valéria Cavalli) engedtek ki a börtönéül szolgáló ládából, egy valóságban nagyon gyönyörű nő, kissé mesterkélten játszott, hiszen egy több ezer éves démon hogy is viselkedhet úgy istenigazából?
Sajnos a beállítások, kameramozgások sem nagyon ülnek, kissé tv-filmes jellege lett az egésznek. Nem hangsúlyosak a belső terek, kompozíciók. Pedig a misztikum, amit hiányoltam, jóval magasabb polcra emelte volna a filmet!
Kissé szürke minden, kivéve persze, mikor folyik a vér. De ezzel nem azt akarom mondani, hogy rossz lett, csak a Pokol és a Sóhajok szintjét sajnos nem üti meg!
A giallo koronázatlan királya!
Az IMDb-n 11 ezer véleménynyilvánítás után 5,0/10-es, a TMDB-n 402 értékelést követően 45%! Nálam négy csillag és 75%!
Sós, sajtos pogácsa (persze hogy házi) és ribizlilé...
Kedvenc fotelemben meg pihengetek és olvasok...
70 Könnyek anyja (2007)
Egy múzeumigazgató kíváncsi barátnője óvatlanul felnyit egy ősi jeleket ábrázoló urnát, melyből kiszabadítja a könnyek anyját, a legveszélyesebb és leggonoszabb boszorkány... több»
