2023.07.02 20:05 Frekvency Ferenc Olvasottság: 423x
1

Semmi újdonság...

Kicsit megijedtem a elején, hogy végig a deepfake-Harrison Fordot kapjuk, de szerencsére nem így történt. Egy flashbackkel indítanak, de hogy ezt tényleg a nézőnek kell kitalálnia, az zavaró is kissé. A sztori nagy újdonságot nem mutat fel, megint a gonosz nácikkal veszi fel a harcot főhősünk, természetes mindegyik szerencsétlen balfék, ahogy az lenni szokott, épp csak nem lépnek egymás lábára. Az, hogy Wernher von Braunt beleerőltették ette a filmbe, számomra szánalmas húzás, kár, hogy nemzeti hős volt annak idején, csak nem bírták ki, hogy így utólag ne rúgjanak bele egy nagyot.

Tudom, ki ő, tisztában vagyok vele, de ez így pitiánerség. A film jó hosszú, bár különösebben nem lehet rá panasz, hozza a zsánert és a nosztalgiahangulatot. Indi szerethető, ahogy mindig is, van egy töltelékkölök, akit fogalmam sincs, minek erőtettek bele a filmbe, és van a főszereplő csaj, aki bár megdolgozik a gázsiért becsülettel, de valamiért nekem nem volt szimpi. A főgonosz sem volt túlságosan kedvenc, sokszor láttuk már Mikkensent ezzel a arckifejezéssel nézni a kamerába, Banderas meg hát… kellett a pénz, na… Egyszerre végigülni azért nagy vállalást jelent, igaz, ez mindig utólag derül ki, amikor ezeknek a hosszú filmeknek a kétharmadánál már menekülnél a teremből, mert megszűnt az altáji vérkeringésed, és csak reménykedni tudsz, hogy a végén sikerül majd felállnod, és nem a mentő visz el.

Semmi újdonság...

Túl hosszúak a mai filmek szerintem, azt garantálom, hogy a vége felé már senkit nem érdekel a film, csak a hátsója állapota.

akció | kaland

1969-ben Indiana Jones döntő pillanathoz érkezik az életében. Miután több mint tíz éven át tanított a New York-i Hunter College-ban, a neves professzor és régész, aki szerény... több»

1