Massy Tadjedin iráni amerikai rendezőnő jött, levezényelt egy egyszerűségében zseniális, érzelmi realitásában tűpontos remekművet, aztán eltűnt a ködben. Pedig efféle filmekből hozhatott volna nekünk egy raklapnyit.
Az ázsiai filmekkel mindig bajban vagyok, számomra olyanok, mintha az egészet egy szereplő játszotta volna el... Hogyan bírják megkülönböztetni egymást arrafelé??? A film meg hát... igazi kínai hősköltemény: szélsőséges érzelmi megnyilvánulások, örökké drámai arckifejezések, túlmozgásos koreográfia, erőszakkultusz és minden világmegváltóan grandiózus, szóval nem neked való, hidd el...
Az erotikus thrillerek végtelen sorához plusz egy film, sarki kisboltban megvehető regényecskék színvonalán álló forgatókönyvvel, hellyel-közzel elfogadható színészi játékkal. Kibírható, női és férfinézők is kapnak valamit. Egyszer meg lehet nézni.
Nagyon ótvar film, és nem azért, mert irtóznék az efféle elborult filmektől. Van jópár dilifilm, ami tetszik - Golyózápor, Felpörgetve, stb. - de ez nem hozza a műfaji elvárásokat számomra: gyenge dumák, dögunalmas kitöltőjelenetek, túljátszott erőlködések, humortalan beszólások, ezerszer látott közhelyakciók, és hab a tortán a világ legellenszenvesebb színésznője, Katee Sackhoff örökké öntelt, maszkulin képe a vásznon. Rendezőnk valami Guy Ritchie-s produkcióról álmodozhatott, amikor egy nap megébredt az ágyából, de végül kifogott rajta a feladat.
78 Tegnap éjjel (2010)