Játékrajongóknak kötelező

2018.03.15 21:22 MMcFly2015 Olvasottság: <100x

0

A Tomb Raider filmek és a játékok se okoztak maradandót személyemnek, viszont 2013-ban jött a videójátékok közül a mérföldkő, és az onnan kapott, Lara Croft újabb kalandjai már magával szippantottak. Azóta többször neki futottam különböző platformokon, és mai napig toplistás játékként csücsül a polcomon. Aggódtam, mert a Hitman, Max Payne, Assassin Creed széria is kimagasló, de moziba viszont annál nagyobb csalódást ért el... Végre megérkezett a Tomb Raider ami mindezt a sort megtörte. Kaptunk egy játékadaptációt, ami önálló filmként is stabilan megállja a helyét, de ami biztos, hogy a (játék)rajongóknak hatalmas élményt tud nyújtani.

Hamar bebizonyosodott, hogy a szereplőválasztás jól sikerült, a bevezetés pedig szórakoztatóan a tudtunkra adta, hogy Lara karaktere nem idegen a küzdősportban, kellően vakmerő és kitartó, valamint az apjához szorosan kötődik. Így nem tűnik összecsapottnak/indokolatlannak a kaland kezdete sem. Innentől kezdve igazi - Indiana Jones féle - kalandfilmet nézhetünk, lebilincselő (és persze játékhű) akciójelenettekkel. Meglepő fordulatokkal tették izgalmassá a lezárást. Ami említésre méltó; óriásit dob számomra a film azzal a ténnyel, hogy végig a realitás talaján marad, és nem erőltették a történetet egy természet feletti főellenség irányába.

Apróbb hibái persze azért akadnak. Talán a CGI néhol szemet szúrt. Pár látványosabb rész gyakran tűnt a játékhoz tartozó intro videónak, mint az élőszereplős mozifilmnek. A két órás játékidő nem végig tudta lekötni a figyelmem, a főhősnő apjával kapott drámázás gyakran hagyta ellaposodni az addig kapott lendületet.

Felvázolták nekünk az esetleges folytatást, nagyon - de nagyon drukkolok neki.

Abban pedig csak reménykedni tudok, hogy ha kedvet kap Hollywood egy klasszikus videójátékot vászonra vinni, legalább ilyen színvonalasan tegyék mint ez. Sokat vártunk már és sokat csalódtunk.