Nagyon vártam ezt a filmet. Mégpedig Robert Pattinson miatt.
Ezelőtt csak az első Alkonyat-filmet és a Harry Potter és a Tűz Serlege című filmet láttam tőle. De soha nem minősítettem a színészt, hogy ő csak egy "csillogó vámpír" vagy hogy egy "tehetségtelen színész". Egyszerűen csak nem néztem olyan filmet, amiben szerepel a színész. A negyedik Harry Potter-film kivételével.
De ezek után jó pár filmet megnézek majd tőle, kezdve a Vizet az elefántnak és a Tenet című filmeket.
Ebben az alkotásban mindenki remekelt. Mindenki kitett magáért a stábban. Matt Reewes, Michael Giacchino, Peter Craig - vagy bármelyik színészt mondhatnám.
Robert Pattinson olyan Bruce Wayne-t és Batmant keltett életre a vásznon, ami talán a legközelebb áll a valósághoz. Szenved a múltról, egyre jobban magába fordul, és már csak Batman élteti és az éjszakák. Mert szinte már szüntelenül a bűn ellen küzd. Az bűnözők félnek tőle, ő a Bosszú.
Már csak Alfred Pennyworth tartja valamelyest a valóság vékonyka talaján, és később kiderül a film hetven százaléka körül, hogy megpróbálta megóvni a legrosszabbtól is.
Sajnos keveset kaptam Alfred karakteréből, de minden felbukkanása aranyat ért.
Zoe Krawitz Macskanője csodálatos volt. Ő is szépen halad a kitervelt úton, hogy megölje az apját, Falconit, az alvilág egyik legveszélyesebb arcát. Az a végkifejlet durva volt. John Turturo alakítása kiváló. Végig hozta a nyájasnak tűnő figurát, de a végén csak kibújt a szög a zsákból.
Colin Farrell Pingvine is kiemelkedő. Belőle is kevesebbet kaptam, mint amire számítottam, de ott lesz az ő spin-off sorozata is. Ott majd még többet kapunk belőle. És neki köszönhető a film legnagyobb jelenete, a batmobilos üldözés.
Jeffrey Wright pedig tökéletesen keltette életre a megbízható Jim Gordon felügyelőt. Végig fedezte és együttműködött a Denevéremberrel. És persze ott van Rébusz. Aki sokat szenvedett. Aki teljesen őrült, kiszámíthatatlan és gyilkol. És kegyetlenül. Nekem sajnos kicsit sótlanul hatott, mikor levette a maszkját, de talán tényleg a maszk alatt volt az Igazi Önmaga. Onnantól csak az őrült oldalát láttam.
Ez a film minden téren működik. A zene valami eszméletlen jó volt, élveztem minden pillanatát. És szinte végigkíséri a filmet. Nincs olyan pillanat, ami alatt nem szól.
A történet pedig magával ragadott. Kellett ennek a sztorinak a háromórás végkifejlet. Mert ez egy nyomozós thriller. És olyan szinten bemutatja Gothamet, hogy csak na. A kegyetlenség az utcákon, ami a filmben van, messze túltesz még a Joker-filmen is. Nyomasztó, kegyetlen és magába szippant ez az atmoszféra. Ami sok embert megfojt.
Egy valamit viszont nem gondoltam. Hogy sírni fogok ezen a filmen.
De onnantól kezdve, hogy Bruce és Alfred megfogják egymás kezét, ahogy Bruce Wayne a félelemről beszél, hogy nem akarja újra átélni, az szívhez szóló. Itt nyújtotta számomra a legjobb játékát a filmben Robert Pattinson. Innét is gratulálok neki.
És végén rájött Bruce, hogy őneki nem a Bosszúnak kell lennie, hanem a Reménynek. Ehhez is egy tökéletes jelenet ágyaz meg, ahol Batman a Fény a Sötétben, és átvezeti az embereket a vízen.
A legvégén pedig szó szerint sírtam. Mikor elválik Bruce Wayne és Celina Kyle útja. Az a zene egyszerűen csodálatos.
Ez a film úgy kellett számomra és szerintem sokan másoknak is, mint egy falat kenyér. Jó, hogy elkészült.
Számomra 85 százalékos.
