Meglepően jó

2018.03.24 18:06 ArpiHajdu és Réci Olvasottság: <100x

0

A HOZZÁSZÓLÁS CSELEKMÉNYLEÍRÁST TARTALMAZ. Számomra a Boldog halálnapot! egy igazán pozitív csalódás. Izgalmas előzetese ellenére sem számítottam túl sok jóra tőle, hiszen a horror paródiák terén nem állunk túl jól. A Horrorra akadva filmek pl.

inkább gagyik, mint ötletesek. Persze a Boldog halálnapot! nem aposztrofálja magát horror paródiának, de azért nem is veszi magát olyan komolyan, s ez szerintem remekül áll neki. Persze tény, hogy innen-onnan összeszed stílusjegyeket, de ugyan melyik horrorfilm nem teszi? Ez a műfaj ugyanis nem nagyon létezik jump scare-ek, baljóslatúan lassú szekrényajtó kinyitások, vagy éppen olyan felfoghatatlan jelenetek nélkül, hogy vajon miért is sétálgat egy fiatal lány egyedül egy sötét és üres alagútban. Ezek természetesen egytől-egyig itt is megfigyelhetőek voltak, de eközben kellően ironikussá is sikerült válnia a történetnek azáltal, hogy hősünk hiába hal meg minden egyes éjszaka, reggel úgyis újra fel fog ébredni, s kezdődik minden elölről.

(Ajánlom mindenkinek a figyelmébe azt a jelenetsort, amikor Tree-t vagy tízszer öli meg gyilkosa egymás után, miközben próbálja felfedni támadójának kilétét, ez a film egyik legjobban sikerült jelenete). Bár Tree-nek csak elég későn esik le, kitől is kéne tartania, a szemfüles néző azért elég hamar rájöhet, hiszen a gyilkos több ízben is lelepleződik (a figyelemelterelő csavar azért mégis kellett a történet végére). Itt kell megjegyeznem, hogy szerintem Jessica Rothe remek választás volt a főszerepre, ügyesen sodródik az eseményekkel, na és a személyiségfejlődés sem marad el (ez egy szintén nagy erőssége a filmnek, hiszen a sztori elején egy hisztis szőke libát látunk, a végére pedig már egy belevaló csajszit, aki képes némi szimpátiát ébreszteni a nézőben). Ha más fényben szeretnél tekinteni az életedre, s rendbe szeretnéd tenni azt, nincs más dolgod, mint újraélni egyetlen napodat (Tree-nek legalábbis bevált ). Azért a pozitívumai ellenére akadnak igencsak megkérdőjelezhető momentumai is a filmek, amely épp a jellegéből adódik: ha van egy időhurok, akkor csak egy bizonyos dolog (jelen esetben a főhősnőnk) változik, vagy az egész környezete? Ha összeadjuk az Idétlen időkiget és a Sikolyt, akkor valami ilyesmit kapunk, mint a Boldog halálnapot! Meg lehet azzal vádolni, hogy nem túl eredeti, de minden gyermekbetegsége ellenére egy abszolút élvezhető végeredményt kaptunk. Egyszeri kikapcsolódásra bőven jó!