Teljesen váratlanul jött szembe ez a film, és nagyon felkeltette az érdeklődésemet. Virginia Woolf nevével sokszor találkoztam már, viszont tavaly került először könyve a kezembe. Nem gondolom, hogy a legegyszerűbbel kezdtem. Nagyon sokáig gyűrtem A hullámok című könyvét, nagyon nehezen haladtam, de természetesen közben néha utánaolvastam Virginiának is.
Szóval, amikor felugrott Netflixen, azonnal el is kezdtem nézni, pedig tudtam, hogy nem is fogom tudni aznap befejezni. Valószínűleg valami nagyon jó pillanatomban kaphatott el a film, mert nagyon tetszett, nagyon élveztem, sokszor visszatekertem, több idézetet ki is írtam. Nyilván ebben az is közrejátszik, hogy évek óta falom a könyveket és az irodalmat, elég hevesen égek, ha valami ilyesmiről van szó. Teljes csodálattal néztem, ahogy ezek a nők az 1920-as években ezt totálisan nyíltan vállalták, és kb.
a férjükkel és a barátaikkal is teljesen normális volt, hogy kitárgyalják, hogy mit éreznek, vagy hogy milyen testi vágyaik vannak. Nem ismertem a Bloomsbury kört, úgyhogy erre is rá kellett keresnem. Így egy picit érthetőbbé vált, mert amúgy egyáltalán nem értettem, hogy ezek milyen világban élnek, ahol ezt így, ilyen lazán kezelik. Nagyon tetszett a zene, tetszett, ahogy a leveleket felolvasták a kamerába, tetszett, ahogy az egész mindenség ábrázolva volt. Jól lehetett érezni Virginia problémáit is, és örülök neki, hogy ennél mélyebben nem mentünk bele. Az Orlandót viszont még nem olvastam, úgyhogy most gyorsan kívánságlistára is rakom.
dráma | életrajzi | romantikus
Virginia Woolf (Elizabeth Debicki), a múlt század angol irodalmának meghatározó alakja, a 20. századi feminizmus egyik úttörője az 1920-as években szerelmi viszonyba bonyolódott... több»
Szereplők: Gemma Arterton, Isabella Rossellini, Elizabeth Debicki, Peter Ferdinando, Rupert Penry-Jones
