2026.07.31 00:13 A Madár Olvasottság: <100x
0

Egy erőteljes pofon a képmutatásnak

Az HBO-nál valaki egy reggeli kávézás közben úgy dönthetett, hogy ideje volna összehozni egy sorozatot, ami a vallási képmutatást olyan erővel csapja arcon, mint egy szenteltvizes vízágyú. Aztán jött Danny McBride, és hozta az egyik „legszentebb” és legkreténebb agyszüleményét. Világra jött Az erényes Gemstonék!

Ez a sorozat nem szimplán paródiája a világon ma már szinte mindenütt jelenlévő tévé- és internetprédikátorok csillogó-villogó világának, ez egy féktelen szatíra-orgazmus, ahol az ostobaság aranyba van mártva, a képmutatás pedig fényűző jetskin érkezik meg a megváltáshoz.

Egy erőteljes pofon a képmutatásnak

A Gemstone család maga a keresztény dinasztia groteszk karikatúrája: milliárdos egyházi vállalkozás, ahol a lelki üdvözülés brand, a hit pedig biznisz. John Goodman hozza a családfőt, Eli Gemstone-t, egy megfáradt, de még mindig félelmetes pátriárkát, akinek a gyerekei pont olyanok, mintha egy giccsparádés influencerszekta nevelte volna őket – és valójában így is van.

Danny McBride (Jesse), Edi Patterson (Judy) és Adam Devine (Kelvin) egyszerre szánalmasak, röhejesek, szörnyűek és lenyűgözően igaziak. Olyanok, mintha a TikTok és a Biblia legrosszabb részeit gyúrták volna össze, majd ráöntötték volna egy Versace-mintás zakóra. És ezt megfejeli Walton Goggins mint Baby Billy, aki megtestesíti a családi fél-ágat a rosszabbnál rosszabb kokainmámoros ötleteivel.

A főszereplők tökéletesen csúf ruhákat viselnek, olyanokat, amik mellett még egy tévés evangelista is elpirulna. A kosztümtervezők láthatóan a „minél ízléstelenebb, annál jobb” elvet követik, és ez zseniálisan működik. Kifacsart színkavalkád, márkás giccs, és keresztény mártírium szivárványszínű neonnal kivilágítva.

A sorozat humora vállaltan kretén, a legjobb fajtából. A testvérek közötti veszekedések gyerekesek, a helyzetek abszurdak, de mindennek van súlya. A Gemstonék gyarlósága ugyanis mindig visszacsatol a vallási élet valódi árnyoldalaihoz: a pénzéhséghez, a hatalomhoz, a képmutatáshoz és itt még az apakomplexushoz is.

McBride írása különösen erős abban, hogy a teljes idiotizmuson keresztül mutasson rá az emberi esendőségre. Igen, hahotázunk, amikor Jesse pornóbotránya kirobban, vagy amikor Kelvin testépítő keresztény harcosokat istápol, de közben rájövünk, hogy ez az egész valahol ijesztően valóságos. Attól működik a produkció, hogy szívből gonosz, de agyból írt. A szatíra pont azért üt, mert a sorozat ismeri az egyház struktúráját, a vallási marketing mechanizmusait, és pontosan tudja, hol kell beleharapni a képmutatás húsába. A humor nem csak poén, fegyver. És ne felejtsük, hogy ez a sorozat szinte egy westernbe hajló bibliai operett, ahol az erőszak, a giccs és a dráma olyan egyveleget alkotnak, amit Quentin Tarantino is aláírna, ha keresztény trashről forgatna. És nem fulladt ki a 4. évaddal.

vígjáték

Az HBO legújabb vígjátéksorozata egy tévében tevékenykedő evangélista családra koncentrál, melynek tagjai korruptak és felettébb kapzsik is. több»

0