Ritkán adódik olyan pillanat a televíziózás történetében, amikor az első epizód első fejezete ennyire elemi erővel rántja be a nézőt egy morális örvénybe. A Totál szívás (Breaking Bad) nem csupán egy sorozat, hanem egy sötét tónusú, mesteri látlelet az emberi lélek széteséséről. A történet origója egy végtelenül hétköznapi, megkeseredett kémiatanár, Walter White, akinek az életét a váratlanul diagnosztizált tüdőrák és az azzal járó fojtogató szomorúság forgatja ki a sarkaiból.
A film zsenialitása abban rejlik, ahogy a feszültséget és a fekete komédia fanyar humorát adagolja. A történetben a kémia nemcsak egy tantárgy, hanem a sorsfordító átalakulás metaforája is: a gátlásos kisemberből félelmetes antihős válik. Walter és egykori tanítványa, Jesse Pinkman között egy valószínűtlen, érdekek mentén születő, mégis mély barátság szövődik, miközben egy rozoga lakókocsi mélyén, a kietlen, perzselő sivatag magányában főzik a pusztító port.
Az alkotásban a düh az üzemanyag, amely áttöri a társadalmi normák gátjait. Ahogy a cselekmény átlépi a törvény és Mexikó határait, a szereplőket állandó veszély árnyékolja be. A rendezés ütős, minden képkocka súlyos jelentéssel bír, legyen szó egy porfelhőt kavaró autó száguldásáról vagy a megrendülő házasság csendes tragédiájáról. Skyler és Walter kapcsolata a titkok súlya alatt roppan össze, miközben a néző egyszerre érez szánalmat és borzongást. Ez a sorozat egy kegyetlen, de lenyűgöző utazás, ahol minden egyes barát és ellenség csak egy bábu a végzet sakktábláján. Letaglózó élmény, amely után nehéz szabadulni a látottaktól. Nálam csillagos 5/5 csillag.
