Filmnézés közben olyan érzésem támad, mintha egy másik univerzumba csöppentem volna.
Legjobban kedvelem a magyar filmeket, rajongok értük, de más nemzetek filmjeit is szívesen nézem. Álalában a kevésbé felkapott, méltatlanul nélkülözött filmeket keresem nem pedig az ilyen-olyan díjjal kitüntetetteket. Nagy öröm, ha rátalálok egy-egy ilyen gyöngyszemre...
Az Ötödik pecsét, A tanú, Egészséges erotika, Eszkimó asszony fázik, Rocktérítő, Megáll az idő. Újabbak közül a Kontroll, Liza a rókatündér, A hentes a kurva és a félszemű, Testről és lélekről c. filmek a kedvenceim, és még sorolhatnám a teljesség igénye nélkül. Ezen filmeket nem egyszer, hanem többször láttam már, és bármikor újra meg tudom nézni anélkül hogy untatnának.
Más nemzetek filmjei közül angol, francia és a skandináv filmeket állnak közel hozzám. Főleg azokat kedvelem melyek ismeretlenek, kevés nézettséggel és pontszámmal rendelkeznek.
69 A menekülő ember (2025)
Edgar Wright legújabb rendezése, a The Running Man (2025) nem csupán egy újabb remake, hanem egy zsigeri, modern újragondolása a klasszikus történetnek. A film hűebben nyúl vissza Stephen King művei alapján az eredeti alapanyaghoz, mint a korábbi verzió, létrehozva egy fojtogatóan disztópikus sci-fi világot. A forgatókönyvért Wright mellett Michael Bacall és maga a mester, King is felelt, a lüktető taktusokat pedig Steven Price szolgáltatta. A cselekmény egy kitalált vetélkedő köré épül, amely valójában egy kegyetlen disztópia görbe tükre: ez a kitalált valóságshow a tömegek szórakoztatására használja a halált. A főszerepben Glen Powell nyújt emlékezeteset, de a gárda többi tagja – Josh Brol... több»