Visszajáró pénz

Brit romantikus dráma-vígjáték, amely érzékenyen és kreatívan vezet be egy szakítás utáni krízisbe: főhőse, Ben álmatlanságban szenved, és éjszakai műszakban dolgozik egy szupermarketben, ahol az idő megállításának különös képessége segíti belső útjá... Többt. A film vizuális világa eredeti, a stílus elegánsan játékos, helyenként szürreális, miközben finom humor és melankólia keveredik. A cselekmény lassan hömpölyög, karakterei gyakran szimbolikusak, de a főszereplők (Sean Biggerstaff és Emilia Fox) hitelesek, noha a mellékalakok csak karikatúrák maradnak. A rendezés (Sean Ellis) ötletes, a forgatókönyvet néhol túlzó szépség- és művészeti reflexiók jellemzik, de kellő érzelmi mélységgel. Objektíven nézve a film egyedi hangulata, vizualitása és ötlete emeli ki, szubjektíven viszont kissé túltolt, időnként lapos az önreflexió. Elsősorban művészfilmes, drámai-romantikus alkotásokat kedvelőknek ajánlanám.

Nem tudom hova tenni ezt a filmet. Azt se tudom, hogy milyen műfaj. Vígjátéknak nem elég vicces, romantikusnak nem elég romantikus, drámának nem elég drámai. Bölcs akart lenni, művészi akart lenni, annyi mindenben jó akart lenni, hogy végül semmiben ... Többsem sikerült neki. Vannak benne olyan jelenetek, aminek a történet szempontjából semmi (vagy nem sok) értelme, viszont ami érdekes lenne az nincs benne. Például ki volt a kapucnis fazon? Mi lett a sztripperrel és a sráccal? Ez így csak egy gyenge próbálkozás, hogy valami maradandót és magával ragadót alkossanak, de nem jött össze. Nagyon gyenge.

Sajna én nem tudtam végignézni. Az eleje még elmegy, de a focimecstől kezdve már brutál, miért van ilyen idióta csapat? Na mindegy, nekem túl extrém és kész.

Egyáltalán nem jött be. Teljesen mást vártam tőle, mint amit kaptam és valahogy az én szememben nem volt meg az összhang, amit egy ilyen filmtől elvártam volna. Pedig szerintem jó volt színészi választás a szerepekre.