Ismét a jó öreg nyolcvanas évek, és ráadásul még ehhez Fulci mester filmje!
Na nézzük csak!
De várakozásommal ellentétben a film nem lett akkora nagy durranás...
De mit is láthatunk a képernyőn?
A Lucio Fulci által rendezett „Manhattan Baby” az olasz „italo-horror” műfaj egyik nagyon különös darabja, amely a természetfeletti elemek és ősi átkok keveredéséről is igencsak ismert...
Az 1982-ben bemutatott film teljesen egyedi módon egészíti ki Fulci egyedi repertoárját, eltérve a többi alkotásában, például a „Zombie”-ban vagy a „The Beyond”-ban található, sokkal egyértelműbb és jóval bőségesebb véres és erőszakos jelenetektől.
Maga a cselekmény egy Egyiptomba látogató amerikai család körül forog, ahol kislányuk akaratlanul egy elátkozott amulett egyetlen, és igazi címzettjévé válik. Ezután hátborzongató és nagyon különös természetfeletti események sorozata következik, amelyek a családot New Yorkba való visszatérésük után sújtják...
A „Manhattan Baby” sajnos azonban a tempó és főleg a narratíva koherenciája terén igencsak megbicsaklik.
A cselekmény gyakran teljesen szétesőnek tűnik, a jelenetek nem kifejezetten kapcsolódnak a központi történethez.
Bár Fulci erőteljes és egyértelmű törekvése, hogy a horrort és az ókori egyiptomi misztikát ötvözze, nagyon is dicséretes, de a kivitelezés sok kívánnivalót hagy maga után...
A film nagyon nehezen tudja fenntartani az egységes hangnemet. Így a valódi feszültséget sugárzó pillanatok és az akaratlanul is komikusnak tűnő komédiázás között ingadozik, ami nem tesz jót az alkotásnak!
A film erősségei a ténylegesen hangulatos operatőri munkában és a kísérteties zenei aláfestésben rejlenek, amelyet Lucio Fulci rendező nagyon jó barátja és gyakori munkatársa, Fabio Frizzi szerzett.
Az árnyékok és a fény erőteljes használata sejtelmes atmoszférát teremt, hozzájárulva a nyugtalanság általános érzéséhez, ami áthatja nézőjét!
Emellett a gyakorlati effektek, bár mai szemmel már ténylegesen nézve elavultak, a különleges effektek csapatának munkáját és kreativitását mutatják a természetfeletti elemek életre keltésében...
A jellemfejlődés egy másik gyenge pont, a vékonyan felvázolt főszereplők, úgymond biodíszletek, nem tudnak nagy empátiát kiváltani a nézőkből...
Az alakítások, bár használhatóak, nem túl emlékezetesek, és a párbeszédek gyakran igen-igen mesterkéltnek és természetellenesnek tűnnek.
A meggyőző és tényleges központi karakter hiánya miatt a közönségnek nehézséget okoz, hogy teljes mértékben beleélje magát a kibontakozó természetfeletti eseményekbe...
Bár azért büszkélkedhet kifejezetten erős, atmoszférikus operatőri munkával, kísérteties zenei aláfestéssel és hátborzongató feszültséggel, a széteső narratíva, az erőtlen, vagy nem is nagyon létező karakterfejlődés és az igencsak egyenetlen tempó megakadályozza, hogy elérje a horror klasszikusának státuszát.
Az „italo-horror”, vagy „euro-horror” és azon belül is mondjuk a giallo filmek rajongói találhatnak benne értékelhető elemeket, de azok, akik egységesebb és kielégítőbb filmélményre vágynak, hiányt szenvedhetnek...
Az IMDb-n 3300 vélemény után 4,8/10-es, a TMDB-n 77 szavazatot követően pedig 49%!
Nálam ez négy csillag és 66%!
Gulyásleves és mákos tészta...
Egy jó hideg belga meggysörrel lecsúsztatva!
Pompás étek és itóka!
64 Manhattan Baby (1982)
Egy régész feltár egy egyiptomi sírboltot, s ennek hatására elszabadul egy gonosz szellem. A szellem meg is szállja a régész fiatal lányának testét, aki New York-ba visszatérve... több»
Szereplők: Giovanni Frezza, Cosimo Cinieri, Carlo De Mejo, Christopher Connelly, Laura Lenzi
