Tisztességes iparosmunka, jegyeznék meg rengetegen. Jó kis horror, mondanák a laza tinik. Á, nincs is igazi története, ami van, az is sablonos, tolnák ezerrel a fanyalgó "kritikusok"...
Erre azt mondom, hogy az 1981-ben készült Dark Night of the Scarecrow (A madárijesztő sötét éjszakája), persze nekünk magyaroknak szerényen csak A madárijesztő, kifejezetten jó kis horrormozi, egy tisztességes iparosmunka, aminek igazándiból igen egyszerű a sztorija, de mindenképpen nézhető és élvezhető...
Aztán ki tudja, mikor az emberiség egyáltalán kitalálta a káros szárnyasok elriasztására szolgáló madárijesztőt, mennyire ikonikus rémalak formálódik meg belőle a XX. század közepétől. Rengeteg horrorfilmben pusztít, öl és tesz nyomorékká embereket, és ezen még az Óz aranyos, kissé bohókás madárijesztője sem tudott javítani semmit. A semmi közepén egy fadarabon lógó, kitömött szalmabábu, aki sokszor éjjelente életre kel, hirtelen megmozdul és leszáll kényelmetlen "nyughelyéről", majd kegyetlen szörnyként elkezdi beteljesíteni végzetét...
Ölni az embereket...
Jönnek itt a nagy lózungokkal, hogy a film egy "poszthorror", ami persze nem teljesen igaz, de van némi alapja. Komoly drámai/ társadalmi mondanivalót is rejteget, ha alaposan kibontjuk és elemezzük, de szerintem nem érdemes belemenni úgy igazán, mert ez az olvasóközönséget nem igazán érdekli. Igaz, keményen reflektál, és igazán érdekesen, a társadalmi jelenségekre, elfojtott vagy éppen titkolt feszültségekre, azoknak teljeskörű feltárására, de az igazi mondanivalója nem ez. A horrorfilmek "ősi" mondanivalója a mindenkori társadalmak hibátlanságának bemutatása, gyors lemeztelenítése, hogy lássunk és ne csak nézzünk. A film a horror műfajának nem mindenben felel meg, hiszen itt ne várjunk gore és rubbish (trash) vériszamos jeleneteket, félig meztelen tiniket, akiket mindenféle érdekes szerszámokkal nyiszálnak darabokra.
Ó, nem...
Egy csapat középkorú, suttyó paraszt, akik csak azért megölnek egy értelmi fogyatékos fickót, Bubbát (Larry Drake), mert beszélgetni mert egy tinilánnyal. Gondolhatjuk, hogy a bigott és elmebeteg kisvárosi bíróság annak ellenére felmenti őket, hogy bebizonyosodott, semmit nem tett a szerencsétlen férfi a kislánnyal. Frank De Felitta zseniálisan elkapta a hangulatot és annak a kornak a hangulatát. Persze a bíró szerint a gyilkosok dolgos munkásemberek és a társadalom úgynevezett pillérei, akik ugyan hibáztak egy picit, de hiszen nincs ezzel gond...
Brrr....
Érdekes, mert itt a rendező belecsempészett egy kis misztikumot, hiszen A madárijesztő a pszichológiai hadviselést is szívesen és sikerrel alkalmazza. Előjönnek a mélységek és magasságok, ami kifejezetten jót tesz a filmnek. A film karakterdrámái is hatásosak, és az igazi mondanivalója is abszolúte nem sekélyes. Alaptémái között szerepel az emberi gyarlóság és a ma is divatos kirekesztés, a "normálistól" eltérő személyek, dolgok el nem fogadása, kitaszítása, megvetése. Bubba a teljesen pozitív figura, és a négy suttyó a negatív, erre pedig a rendező az összes kelléktárát megmozgatta. Otis, a négyes vezére (Charles Durning), aki egy gonosz, rosszindulatú, megkeseredett vénember, akinek a szíve helyén jégcsap van. Annyira bűntársak leszünk, hogy szinte remegve várjuk a négy gazember halálát és a bármilyenféle igazságszolgáltatást....
Az explicit brutalitás hiánya még félelmetesebbé teszi a filmet, talán jobban rettegünk így, az ismeretlentől, akit ismerünk...
A madárijesztő olyan igazi "akcióban" nincsen, de mégis...
Mint egy feltartóztathatatlan erő, azért rendesen odateszi magát. Nincsenek digitális effektek, trükkök, csak a nyers képsorok, de ez elég. Maga A madárijesztő inkább egy slasherbe bújtatott thriller, ami leleplezi a mocskos és piti, romlott társadalmat, egy "zseniális, aranyos, idilli kisvárost", ami persze egyértelműen bigott és romlott. Az egyik legkegyetlenebb jelenet, mikor Bubbát megölik, ahogy madárijesztőnek öltözve megpróbál elbújni hóhérai elől, sikertelenül. Klasszikus jelenet, egy klasszikussá váló filmben. Igazán fajsúlyos drámai töltelékkel rendelkező, emészthető TV-film, ami így sem veszít semmit az értékéből. Szerkezetileg nem bonyolult, de a feszült, lidérces hangulatnak megfelelően, és persze egy zseniális operatőrnek (is) köszönhetően. Otis, a pedofil karakter viszi a prímet, de a többi színész sem volt rossz, mint Skeeter (Robert F. Lyons), Philby (Claude Earl Jones) és Harless (Lane Smith).
A Dark Night of the Scarecrow nem lesz soha a legnagyobb filmek között, de attól még egy zseniális film, zsánerteremtő jelleggel bír, és mindenképpen A madárijesztős témájú filmek alfája és omegája is egyben. A klasszikus "killer-victim" filmek alappillére és kihagyhatatlanja...
Kedvenc fotelem és egy kis sós harapnivaló, némi fekete teával megspékelve...
Érdemes megnézni, mert egy igazi, talán kissé elfelejtett gyöngyszem.
80 A madárijesztő (1981)
Egy jámbor értelmi fogyatékos férfi madárijesztőnek álcázva magát próbál elrejtezni az emberek elől. Négy férfi azonban meggyilkolja, mert tévesen azt hiszik, hogy ő a... több»
Szereplők: Charles Durning, Larry Drake, Tom Taylor, Lane Smith, Jocelyn Brando
