Nekem egy óriási kedvencem, hiába nem tökéletes mű, aláírom, de mégis, a kilencvenes évek elejének egyik ikonikus filmje, ami tartalmaz horror- és vígjátéki elemeket is egyaránt. Frank Marshall megpróbált egy olyan gárdát castingolni, akik mindkét műfajban otthonosan mozognak, gondolok itt a Warlock sztárjára, Julian Sandsre, a nemrégiben tragikusan elhunyt színészt említeném meg, de a vígjátéki vonal sem gyenge, John Goodmant és Jeff Danielst tudnám kiemelni...
Rengetegszer néztem már meg, és minden alkalommal kikapcsolt, és örömmel vettem, ha éppen láthatom.
De mi az aktuális filmünk sztorija? Dél-Amerika sűrű esőerdeinek mélyén mindenre elszánt kutatók, Dr. James Atherton vezetésével (Julian Sands) egy olyan, teljesen új pókfajt fedeznek fel, melynek gyors és halálos a harapása. Az expedíció egyik ügyetlen tagja nemcsak az életével fizet a felfedezésért, halálával további hatalmas tragédiát is okoz, mivel az összeszikkadt holttestével együtt Kaliforniába érkezik – testében utazva – az új faj egyik példánya is, méghozzá egy kifejlett nőstény.
A dél-amerikai gyilkos pók és egy helyi, teljesen ártalmatlan pókfajta kereszteződéséből megszületik az a hihetetlenül szapora és halálos faj, amelyik teljesen felforgatja az addig annyira nyugodt és kiegyensúlyozott kisváros mindennapjait. Jelen filmünk főhőse egy tehetséges és elhivatott ifjú orvos, Dr. Ross Jennings (Jeff Daniels), aki éppen azért szándékozott itt letelepedni ifjú és gyönyörű feleségével, Mollyval (Harley Jane Kozak) és kisfiával, mert békére, kisvárosi hangulatra és nyugalomra vágyott, nem ilyen történésekre.
Pechjére éppen egy olyan épületbe költözik, amelyhez tartozik egy volt gazdasági épület is, ahol kicsiny, de annál gyilkosabb hálót szövő barátaink is éppen meghúzódnak. Dr. Ross bemutatkozó partija dübörög, eközben a pókok szinte szétspriccelnek a kisvárosban, és ez sok jót nem jelent, csak fájdalmas halált.
Aztán látjuk, hogy nem sokkal a pókok érkezése után az álmos kisvárosban az egyik haláleset a másikat éri, a nagyon vaskalapos, helybeli orvos, Dr. Sam Metcalf (Henry Jones) pedig annyira nem gyanakszik semmi rosszra, hogy még boncolást sem akar elrendelni. Vagyis csak dacból, hiszen megegyezésüket felrúgva nem is adja át praxisát Dr. Rossnak, és ezzel is ott próbál keresztbe tenni a fiatal orvosnak, ahol tud. De nemsokára az öreg doki és felesége is az égi vadászmezőkre költöznek, "köszönhetően" a kis gyilkosoknak. Ekkor viszont belép a sztoriba a helyi pókirtó specialista, a laza Delbert McClintock (John Goodman).
A film nem akar többet adni, mint amiről szól, egy horror-vígjáték, ami viszont nagyon kellemes szórakozást nyújt nézőjének. A pókok kicsit megmosolyogtatóak, a fiatal doki pókiszonya is nagyon el van találva, a történet erős közepes, hiszen nincs mit hozzátenni, ha a gyilkosok pókok, ugyebár. Én felplusszolom, mert fiatalkori kedvencem, és bevallom őszintén, egy-másfél évente egyszer biztosan előveszem...
Mikael Salomon képi világa is nagyon jó, ráadásul Trevor Jones zenéi is passzolnak a filmhez. Egyszóval... Egy horrorfilm, ami végtére is kifejezetten szórakoztató jellegű, és ez a lényeg. Jól indult anno az 1990-es év.
75 Arachnophobia - Pókiszony (1990)
fantasy | horror | thriller | vígjáték
A Pókiszony történetének középpontjában egy eddig fel nem fedezett pókfaj áll. Dél-Amerika esőerdeinek mélyén kutatók egy csoportja fedezte fel az ú fajt, s egyik társuk... több»
Szereplők: Jeff Daniels, John Goodman, Brian McNamara, Julian Sands, Garette Ratliff Henson
