Ha horror kedvelők beszélgetése során szóba kerül a Zombis téma, szinte mindenkinek elsőként Romero Zombijai ugranak be, ami persze egyáltalán nem meglepő, hisz George A. Romero volt az, aki az 1968-as Az élőhalottak éjszakája című filmjével elindította a holtak seregét a filmvásznon. Idővel a Zombis tematikájú filmek kinőtték magukat, és meg is kapták a maguk kis zsánerét a horror műfaján belül. Romero nevét tehát maximális tiszteletben kell emiatt tartani, de volt még egy úriember, akinek, ha meghallom a nevét, legalább annyira tudom kapcsolni a Zombis filmekhez, mint Romeroét, ez pedig nem más, mint az olasz származású Lucio Fulci. Persze mindkét rendező kissé máshogy közelítette meg a Zombis témát, mert, míg Romero Zombis filmjei legalább annyira voltak társadalomkritikák is egyben, mint horrorfilmek, addig Fulci inkább ment rá a témában rejlő horrorra, és az akkori olasz filmgyártás egyik nagy sajátosságára, a gore jelenetekre, és kevésbé foglalkozott a társadalommal, illetve annak kritizálásával.
Mindkét úriember Zombis filmjeinek egyik azonos tulajdonsága maga a Zombi megjelenítése volt, miszerint lassúk voltak, gondolkodni képtelenek (bár Romero ezt a fajta Zombi evolúciót későbbi filmjeiben azért meglépte) és elég félelmetesre sikeredtek a megjelenítésük. Ezen filmekben a Zombi még Zombi volt, nem pedig egy fertőzés során átalakult ember, amivel a 90-es és 2000-es évek során kissé fel is hígították a Zombis filmeket. Sokszor hallottam, hogy Fulci csak másolta Romerot a témában. Jómagam ezzel egyáltalán nem értek egyet, hisz abban az időben, a 70-80-as években mind az amerikai, mind pedig az olasz horrorfilmek teljesen mást nyújtottak a horror rajongóknak.
Az 1979-ben készült Zombi című film Fulcitól kellőképpen volt brutális és nyers (nemhibába be is tiltották jó pár országban eleinte) alkotás. Tulajdonképpen a film történetével sokat nem is pepecseltek, szinte már azonnal bele is csapnak a belsőségekbe. A játékidő előrehaladtával persze megtalálható lesz a filmben egyfajta történet is, de ennél a filmnél ezt én teljesen másodlagosnak éreztem. Nem gondolom, hogy akik látták és kedvelték Fulci Zombi című filmjét, kimondottan tetszett nekik a film története, mert hát az szinte csak amolyan alibiként szolgált. Sokkal inkább a vizuális megjelenítések miatt, hisz itt tényleg elképesztő jól sikerült a Zombik megjelenítése, hisz nemcsak félelmet, de undort is képesek kiváltani a nézőből.
Az úgynevezett színészi alakítások elég erőtlenek lettek, bár ez elég sok olasz horrorfilmre igaz volt ez időben, de minden ilyesfajta negatívumért kárpótolnak a készítők a rengeteg véres és gore jelenettel. Érdemes még megemlíteni a film zenéjét is, amit Giorgio Cascio és Fabio Frizzi urak alkottak meg; számomra nagyon is tetszetős lett. Egyébként Fulcinak ez volt az első Zombis témájú rendezése, ezután még számos kiváló film követte e témát.
Nekem nagy kedvencem e film, persze korántsem egy hibátlan alkotásról beszélünk, de minden hibája ellenére kimondottan kedvelem, és hiába telt el 40 év a film készítése után, még most sem megmosolyogtatók a film trükkjei.
93 Zombi (1979)
Dr. Bowles hajója megérkezik New Yorkba, ám fedélzetén mindössze egy élőholt ember tartózkodik. A doktor lánya mindent elkövet, hogy kiderítse, mi történt a hajó utasaival,... több»
Szereplők: Ramón Bravo, Mónica Zanchi, Olga Karlatos, Tisa Farrow, Ian McCulloch
