Szomorú nosztalgia

2022.01.17 07:16 Melinda Olvasottság: 193x

1

Az első részt néztem még csak végig, így véleményem talán nem releváns, de kikívánkozik.

Az volt az érzésem, hogy fogtak egy kalapot, és minden létező aktuális közéleti és társadalmi kérdést, kételyt bedobtak, és beleakarták sűríteni a sorozatba. Ugyan ez egy felgyorsult világ, és szerintem a sorozat is ezt szerette volna lekövetni, viszont szerintem főleg ezek a karakterek, érett 50-es nőkként, tudnak már megfelelően szelektálni a világ zajából.

Spoiler veszély! Hihetetlenül idiótán írták ki Samanthát a sorozatból, ez az egész megsértődött és elutazott Londonba, mert nem értette meg, hogy Carrie a könyviparból átnyergel az online világba (podcast és társai), olyan szinten abszurd ostobaság, mintha az írók még sosem halottak volna Samantha Jonesról. Azt gondolom, hogy a sorozatból megismert Sam PR-osként nem hogy megsértődött volna ezen, hanem egyenesen szorgalmazta volna ezt, ha nem ő maga találja ki. Ennél már akkor az is jobb lett volna, ha kiújul a rákja és az viszi el, viszont ez szerintem egyértelműen egy fricska volt a vissza-nem-térő Kim Catrallnek, ami - azt gondolom - nagyon gyermeteg húzás egy ilyen kaliberű sorozatnál.

Az meg már csak hab a tortán, hogy az első rész végén Big meghal szívrohamban...

Miranda katasztrofális csörtéje a jogi óráján egy csöppet rá jellemző, el tudom hinni, hogy ebben a "PC-sített" világban ő is csak botladozik, nehogy tyúksz*rba lépjen, mégis rossz volt hallgatni.

Carrie podcast-karrierje kínos, érezhetően nem az ő világa, mégis erőlteti, amit ugyancsak nem értek.

Charlotte meg hát Charlotte, szerintem ő volt az egyetlen, aki hű tudott maradni a karakteréhez.

Egy szó, mint száz, mint a legtöbb reboot, ez is inkább csalódás volt, de mivel mindenki szeret a "régi szép időkről, amikor minden jobb volt" nosztalgiázni, ezért gondolom, hogy ezek aranykora még marad egy darabig. Kitartást mindenkinek! :)