Oké, legyünk emberek

2023.04.27 15:37 summerfallmediagroup Olvasottság: 449x

1

Családi idill, gondolhatnánk, amíg a film végére nem érünk. A Warner megint alkotott, ám lehet, hogy már kicsit túlzásba viszik az egyediségeiket. A szereplők úgy néznek ki, mint az Elvitte a víz című filmben, vagy ha a Le'csót néznénk, ám ehhez még hozzá jön, hogy a szereplők mondatai is cringe kategóriába esnek, ami, valljuk be, 2023-ban elég ciki. Nem mellesleg megemlítenénk itt az éneklő múmialányt, aki egy királyság hercegnőjeként férjhez kellene, hogy menjen, mintsem énekeljen, a szövegről pedig a magyar fordítók gondoskodtak, hogy éppen az, ami a dal lényeg, ne legyen lefordítva.

Eltekintve a rengeteg klisés történetszáltól: a múltban ragadt várost, ahol a Múmiák szabadon élhetnek (elvégre egy múmia nem halott kellene, hogy legyen?), tönkreteszi a film varázsát, hiszen ha a gyerkőc megkérdezi majd a történelem órán, amikor az ókori Egyiptomot veszik, hogy „de hát a Múmiák egy másik dimenzióban élnek, nem?” – a tanár meg csak pislogva így válaszol: „Ezt a marhaságot melyik könyvben olvastad?”, és tudtára adja a gyereknek, hogy a Múmiák mégsem élnek odaát.

Legyen ez egy intő példa minden olyan anyukának, aki így próbálja megértetni a gyerekével a régmúltat, hogy megnézeti ezt a filmet vele.

Az pedig, hogy a happy endet azzal rontották el a készítők, hogy szegény főnix mégis csak jól választott társat a lánynak, mert a hős ugye mindig megment valakit, és a szerelem végre beteljesül, értelmetlen volt, hiszen a kerettörténetben soha nem volt róla szó, hogy ők ketten tényleg össze illenek, mert a két szereplő az egész film alatt utálja egymást.

És akkor a betétdalok, ami hol magyar, hol pedig angol nyelvűek… azokról nem beszélünk. Legyen elég annyi, ez a film rosszabb, mint a Pirula panda vagy a Mancs őrjárat, ahol legalább a történetnek van mögöttes tartalma, nem csak annyi, hogy a két szereplő a végén egymásba szeret.

Egyszernézős.