2024.09.30 13:47 Juki-onna Olvasottság: 953x
4

Lehet, hogy igaz, lehet, hogy nem!

2024. szeptember 29-e, este nyolc óra. A nap már nyugovóra tért, sötétbe burkolózott a szoba. Meggyújtottam egy gyertyát, mely melegséggel árasztja el a szobát, és semmi másra nem vágytam, csak egy könnyed vígjátékra, ezért elkezdtem böngészni a filmajánló oldalakat.

Az egyik ilyen oldalon megpillantottam a tíz legjobb vígjátékok között a Szegény párák című filmet. Bele is vágtam nyomban. Az első tíz percben láttam egy kutyafejű kacsát, egy kacsafejű kecskét és egy lányt, aki összevissza veri a zongora billentyűit. Na, ne! Éjszakára ne! Ennyi volt!

Lehet, hogy igaz, lehet, hogy nem!

És így találtam rá erre a kellemes hangulatú filmre, ami bár visszanyúl egy tragédia emlékéhez, és ez borzasztó, de ez a történet néha megmosolyogtatott. Mondhatom, hogy elalvás előtt az ilyen filmek a legjobbak. Kikapcsolnak, nem kell agyalni, és szép álmaink lesznek utánuk!

A férfi főszereplőnk, Channing Tatum, nemrég még Carter edző mellett dobálta a büntetőket, és mivé cseperedett a maga 185 centijével és a kigyúrt testével! Ezt szeretem Amerikában, hogy a tehetség számít, és nem feltétlenül az iskolai végzettség! (Persze nem azt mondom, hogy valaki menjen el sebésznek, ha nincs meg a képesítése!)

A forgatókönyvíró, Rose Gilroy nagyon jó témát választott. Az összeesküvés-elméletet szembeállítja a valósággal. Mivel az Apollo–1 tragédiája után, ahol három űrhajós (Virgil Grissom, Edward White és Roger Chaffee, nyugodjanak békében) vesztette életét tragikus körülmények között, jött az Apollo–11 program, itt már biztosra akartak menni. Vagy le tud szállni a Holdra az űrhajó legénységgel a fedélzetén, vagy egy stúdióból közvetítenek egy megrendezett leszállást. Az i-re a pontot egy fekete cica teszi fel, de nem megyek bele a részletekbe! Nagyon vicces, ahogy a stúdióban a rendező irányítja a történéseket, és mondhatom, hogy a film hangulata kellemes, annak ellenére, hogy a két főszereplő: Kelly Jones (Scarlett Johansson) és Cole Davis (Channing Tatum) közötti kémia egyenlő a nullával!

(Valahogy én sem tudom elképzelni, hogy Channing Tatum megcsókoljon engem! Persze erre nincs sok esély!)

Azt olvastam pár kritikában, hogy a film túl hosszú. Mihez képest? A Szegény párákhoz képest a maga 141 percével, vagy ez a film a maga 132 percével? Nincs sok különbség, de a téma az már teljesen más! Persze a forgatókönyv lehetett volna egy kicsit összetettebb, ki lehetett volna vágni pár felesleges jelenetet, de elalvás előtti filmnek igazán jó!

Channing Tatum ruhatárával nem igazán voltam kibékülve. Mustársárga és barna színű pólók? Egy NASA szakértő vagy kéket visel vagy fehéret vagy bármit, de nem a felsorolt színű ruhákat! A jelmeztervező: Mary Zophres. Azt hiszem, hogy a rendező, Greg Berlanti jó munkát végzett! Nem ez lett 2024 legjobb filmje, és nem igazán pörgős, amire sokan vágynak, de kell egy kis lazítás, és ha fáradtak vagyunk egy nehéz nap után, talán ki tudunk kapcsolódni! És én is arra vágyom, hogy valaki vigyen a Holdra, szó szerint!

romantikus | vígjáték

Cole Davis (Channing Tatum) a NASA-nál dolgozik, és egyértelmű célja van: az első embert a Holdra juttatni - mielőtt a Szovjetuniónak sikerülne. Az Apollo-missziót azonban... több»

4