Szerintem A porszörny egy olyan film, ami nem akar mindenáron nagy lenni, mégis sokáig velem maradt. Nem egy pörgős, hangos mozi, inkább lassúbb, csendesebb, és hagy időt arra, hogy gondolkodjak közben. Nekem ez tetszett, mert manapság kevés film mer ilyen tempót választani. A történet egyszerűnek tűnik, de közben több rétege van, és nem rág mindent a néző szájába.
A hangulat nagyon erős. Sok jelenetben érezni lehet a feszültséget, még akkor is, amikor látszólag nem történik semmi. A por mint motívum végig jelen van, és számomra nem csak egy látványelem, hanem inkább egy érzés: az elmúlás, az elhagyatottság és a félelem jele. Nem ijesztget olcsó trükkökkel, inkább lassan kúszik be az ember fejébe. Volt olyan rész, ami után csak ültem és néztem a képernyőt, mert kellett pár perc, hogy feldolgozzam.
A színészek visszafogottan játszanak, de ez szerintem jót tesz a filmnek. Nem túlzóak, nem teátrálisak, inkább olyanok, mint a hétköznapi emberek. Emiatt könnyű volt velük azonosulni. Néha kicsit merevnek éreztem egy-egy párbeszédet, de összességében hitelesek maradtak. A zene sem tolakszik előtérbe, inkább csak aláfest, ami jól illik a film nyugodt, mégis nyomasztó világához.
Nem mondom, hogy mindenkinek tetszeni fog. Aki gyors eseményeket és sok magyarázatot vár, annak talán unalmas lesz. De aki szereti az elgondolkodtató, lassan kibontakozó történeteket, annak szerintem megéri megnézni. Számomra A porszörny nem tökéletes film, de őszinte és bátor. Olyan mozi, ami nem akar többnek látszani, mint ami, mégis sok kérdést hagy maga után, és pont ezért emlékezetes marad. #premiervadasz
Szerintem A porszörny egy olyan film, ami nem akar mindenáron nagy lenni, mégis sokáig velem maradt. Nem egy pörgős, hangos mozi, inkább lassúbb, csendesebb, és hagy időt arra, hogy gondolkodjak közben. Nekem ez tetszett, mert manapság kevés film mer ilyen tempót választani. A történet egyszerűnek tűnik, de közben több rétege van, és nem rág mindent a néző szájába.
A hangulat nagyon erős. Sok jelenetben érezni lehet a feszültséget, még akkor is, amikor látszólag nem történik semmi. A por mint motívum végig jelen van, és számomra nem csak egy látványelem, hanem inkább egy érzés: az elmúlás, az elhagyatottság és a félelem jele. Nem ijesztget olcsó trükkökkel, inkább lassan kúszik be az ember fejébe. Volt olyan rész, ami után csak ültem és néztem a képernyőt, mert kellett pár perc, hogy feldolgozzam.
A színészek visszafogottan játszanak, de ez szerintem jót tesz a filmnek. Nem túlzóak, nem teátrálisak, inkább olyanok, mint a hétköznapi emberek. Emiatt könnyű volt velük azonosulni. Néha kicsit merevnek éreztem egy-egy párbeszédet, de összességében hitelesek maradtak. A zene sem tolakszik előtérbe, inkább csak aláfest, ami jól illik a film nyugodt, mégis nyomasztó világához.
Nem mondom, hogy mindenkinek tetszeni fog. Aki gyors eseményeket és sok magyarázatot vár, annak talán unalmas lesz. De aki szereti az elgondolkodtató, lassan kibontakozó történeteket, annak szerintem megéri megnézni. Számomra A porszörny nem tökéletes film, de őszinte és bátor. Olyan mozi, ami nem akar többnek látszani, mint ami, mégis sok kérdést hagy maga után, és pont ezért emlékezetes marad. #premiervadasz