Nos, vakon vágtam bele a filmbe. Gondoltam, hagyom magam meglepni – ez végül is sikerült, csak épp nem abban az értelemben, ahogy reméltem. Az első percektől ismerős érzés kerített hatalmába: ezt a történetet már láttam — csak más arcokkal és más környezetben.
A klisék ugyanazok, csak a díszlet változott. A romantikus szál annyira lagymatag és inspirálatlan, mintha egy mesterséges intelligencia írta volna egy határidős munkában, koffeinhiányos állapotban. A karakterek közötti dinamikát, amit elvileg intimitásnak kellett volna ábrázolnia, valójában ridegnek éreztem. Két főhős, akik körül elméletileg izzik a levegő – nos, több kémia van a szomszédom és köztem, mint Amanda Riley (Rachael Leigh Cook) és Sinh Thach (Scott Ly) között. Azt hiszem, ezzel elárultam mindent.
Egy barika türelmével néztem a filmet, melynek minden egyes perce maga volt a gyötrelem, és vártam a csattanót, mely nem érkezett el. A film vége tartogat persze némi meglepetést, de nem olyat, amire számítottam! Ez nem egy normális ember viselkedése, amit a forgatókönyvíró (Eirene Tran Donohue) megálmodott Sinh-nek.
Sinh elveszítette mindenét, egy bőröndbe van becsomagolva az egész élete Amanda miatt, és ölelkeznek. Azt képzeli a forgatókönyvíró, hogy ezek után elhiszem, hogy kézen fogva, ugrándozva szaladgálnak a virágos réten a naplementében? Na ne! Nem volt mosoly az arcomon. Semmi sem volt az arcomon. Mikor párnára hajtottam a fejem, egy nagy kérdőjel cikázott az agyamban minduntalan, hogy ebből a sztoriból senki se jött ki jól. Még a néző sem.
A romantika hiánya mellett a humor is teljesen ködbe vész. Nem tudom, hogy melyik résznél kellett volna hahotáznom. Egyes jeleneteknél érezhető volt a próbálkozás a könnyed irónia megidézésére, de ezek inkább kínosra sikeredtek. A film egésze inkább egy érzelmi csőd, semmint egy érzelmi hullámvasút. Hiányzott belőle a feszültség, a mélység, a szabadság, az elevenség érzése, és emiatt ez a film is a többi porosodó mű között végzi, amire már senki sem kíváncsi.
Nemcsak rossz, de rettentően üres is a történet. A színészi alakításokról és a rendező (Steven K. Tsuchida) munkájáról ne is beszéljünk, mert nem érdemes! A zenei aláfestés sem tetszett, ha volt. (Már homályba vész.) Azoknak ajánlom, akik rossz alvók. Akkorát lehet kummantani alatta, csak ne felejtsük el beállítani a tv-t. Jó alvást! Eriknek, aki nem hisz a szerelemben, és engem is mindig visszaránt a földre!
53 Útikönyv a szerelemhez (2023)
kaland | romantikus | vígjáték
Egy ügyvezető váratlan szakításon megy keresztül, majd elfogad egy megbízást, hogy beépülve megismerkedjen a vietnami turisztikai iparral. több»
Szereplők: Ben Feldman, Missi Pyle, Rachael Leigh Cook, Scott Ly, Glynn Sweet
