Nem egyszerű dolog a BDSM... Leélni egy életet úgy, hogy meg se éli az adott személy a magába fojtott, ezen mély, sötét gondolatait a szexualitásáról, mégis olyan párt választ maga mellé "egy életre", aki előtt ez titok marad, és kiforratlan. De egyszer ki kell, hogy törjön, és akkor elindul a hazugságlavina, a megcsalás, majd a lebukás.
Aki ilyen lelkülettel rendelkezik, a saját "fajtájából" kéne keresgélni (persze ez nem könnyű), és vele alkotni egy párt, nem pedig "átb*szni" (ahogyan Banderas reagált) azt az embert, aki az életét bebiztosítottnak érezvén adta át magát a házasság szent kötelékének. Miért nem lehet ezt a kezdetekkor átbeszélni? Hiszen egy kapcsolat alappillére a jó szex, és a többi csak ráadás. Ha az nincs meg, hiába jó partner bármely fél is... az egészet megette a fene.
Pedig tökéletes családot láthatunk... de csak kívülről. Viszont ebben az alkotásban csak épp hogy súrolva van ez a téma, nagyon csekély lábakon jár, és valójában ezt egy ügyes, szemfüles kis "east west-i suhanc" kinézetű fiúcska felfedezi, és méltóképp ki is használja saját érdekeit nézvén, ami a jövőjét illeti. Ez a veszélyforrás pedig jutalomként üti a markát az idősödő főnökasszonynak... hiszen ezt akarta.
Ez a fiúcska teljesen elviccelődve próbált domináns lenni, de elég sz*rul adta elő a nézőnek... számomra legalábbis. Amúgy semmit se tudtunk meg róla... de tényleg semmit.
Ellentétben a nőről, aki nagy nehezen megnyílt, odaadta magát ennek a "bohózatnak", és szinte le is csúszott a kis ranglétráról, mert a kártyák ügyesen lettek keverve az asszisztensének, aki a fiúcskával ugyan, de elérte a célját. Mindketten megkapták, amiért "jöttek", és snitt.
De itt még sincs vége, mert a főnökasszony is megerősödött mindinkább szakmailag férfi kollégája szemében (amire nem számított az úr), és a házasságát illetően is, ami aztán hosszú idő múlva a "kiteljesüléséhez" vezetett... Végre!
Nicole Kidman jól teljesített, szerintem szuper alakítás volt, a fiúcska nevét nem is írom ide, mert számomra egy jelentéktelen színész, sárm egyenlő a nullával, és az alakítása is. Banderas inkább csak mellékszereplő, de még így is hatással bír a nézőre.
Nem egyszerű dolog a BDSM... Leélni egy életet úgy, hogy meg se éli az adott személy a magába fojtott, ezen mély, sötét gondolatait a szexualitásáról, mégis olyan párt választ maga mellé "egy életre", aki előtt ez titok marad, és kiforratlan. De egyszer ki kell, hogy törjön, és akkor elindul a hazugságlavina, a megcsalás, majd a lebukás.
Aki ilyen lelkülettel rendelkezik, a saját "fajtájából" kéne keresgélni (persze ez nem könnyű), és vele alkotni egy párt, nem pedig "átb*szni" (ahogyan Banderas reagált) azt az embert, aki az életét bebiztosítottnak érezvén adta át magát a házasság szent kötelékének. Miért nem lehet ezt a kezdetekkor átbeszélni? Hiszen egy kapcsolat alappillére a jó szex, és a többi csak ráadás. Ha az nincs meg, hiába jó partner bármely fél is... az egészet megette a fene.
Pedig tökéletes családot láthatunk... de csak kívülről. Viszont ebben az alkotásban csak épp hogy súrolva van ez a téma, nagyon csekély lábakon jár, és valójában ezt egy ügyes, szemfüles kis "east west-i suhanc" kinézetű fiúcska felfedezi, és méltóképp ki is használja saját érdekeit nézvén, ami a jövőjét illeti. Ez a veszélyforrás pedig jutalomként üti a markát az idősödő főnökasszonynak... hiszen ezt akarta.
Ez a fiúcska teljesen elviccelődve próbált domináns lenni, de elég sz*rul adta elő a nézőnek... számomra legalábbis. Amúgy semmit se tudtunk meg róla... de tényleg semmit.
Ellentétben a nőről, aki nagy nehezen megnyílt, odaadta magát ennek a "bohózatnak", és szinte le is csúszott a kis ranglétráról, mert a kártyák ügyesen lettek keverve az asszisztensének, aki a fiúcskával ugyan, de elérte a célját. Mindketten megkapták, amiért "jöttek", és snitt.
De itt még sincs vége, mert a főnökasszony is megerősödött mindinkább szakmailag férfi kollégája szemében (amire nem számított az úr), és a házasságát illetően is, ami aztán hosszú idő múlva a "kiteljesüléséhez" vezetett... Végre!
Nicole Kidman jól teljesített, szerintem szuper alakítás volt, a fiúcska nevét nem is írom ide, mert számomra egy jelentéktelen színész, sárm egyenlő a nullával, és az alakítása is. Banderas inkább csak mellékszereplő, de még így is hatással bír a nézőre.