Sokan sokféleképp vélekedtek Kiah Roache-Turner 2024-es Sting című filmjéről (legtöbbjük leginkább negatívan), de szerény véleményem szerint azért voltak értékelhető pillanatai jelen produkciónknak. Elöljáróban be kell hogy valljam, hogy vagy az én figyelmemet kerülték el az elmúlt évek során az úgynevezett pókos horrorfilmek, vagy egyszerűen valóban igencsak a háttérbe lettek szorítva eme nyolclábú ízeltlábúak. Talán pont emiatt is örültem meg annak, amikor az idei év elején olvastam, hogy érkezik két efféle zsánerű alkotás is kis hazánkba, ráadásul ezek közül az egyiket (Vermines) be is mutatták a hazai mozik kínálatán belül, míg a másik (jelen filmünk), egy magyar steamingoldalon vált elérhetővé. Mindkét film előzetese alapján egyikre sem aggattam volna rá előjáróban a gagyi jelzőt, hisz jómagam az 1990-es Arachnophobia - Pókiszony óta várok egy igazán erős pókos horrorfilmre. Ezek után nézzük hát, hogy milyen is lett jelen filmünk!
A Sting avagy A rettegés hálójában (Halálos harapás) című film közel sem lett egy hibátlan alkotás, de azt azért nem venném el tőle, hogy egyes jeleneteivel képes volt azért szórakoztatni engem (bár azért eme megítélésemet némileg árnyalta az a tény is, hogy valóban régóta vártam/várok már egy igazán félelmetes pókos horrorfilmre). Kezdésként nézzük meg a film történetét, amelyet egyben a film rendezőjének, az ausztrál származású Kiah Roache-Turnernek köszönhetünk. Egy meteoreső jóvoltából érkezik kis bolygónkra egy olyan pók, amely hihetetlenül gyorsan nő, és az intelligenciája is magasabb, mint bármely póknak a Földön. Hm, nem mondanám rossz felvezetésnek, főleg, hogy az efféle történetek leginkább valamikor az 50-es és 60-as években gyártott bogarakkal foglalkozó sci-fi horrorfilmjeire volt a jellemző. Szóval maga a film történeti elgondolása egyáltalán nem hat az újdonság erejével, és ahogy haladunk szépen tovább a film további játékidejében, úgy próbálkoztak a készítők egyre többféle, -fajta hatásfokozó elemmel pluszban megspékelni a produkciót, de mindezek legtöbbje azért nem teljesített túlzottan jól.
Nézzük kapásból a technikai megoldásokat, hisz egy efféle űrből érkező pók biztosíthatna elegendő kreatív szabadságot a készítőknek ahhoz, hogy valami igazán félelmetesen kinéző teremtményt kreáljanak a filmhez. Nos, azt nem mondanám, hogy a filmbéli űrpókunk egy dédelgetni való cukiság lenne, de sajnos nagyon sok esetben kilógott az a bizonyos lóbáb (avagy inkább a pókláb), a technikai kivitelezés terén. Mindez leginkább az olcsó VFX-es vizuális trükkökön vehető észre, és ott is akkor, amikor a nagyra nőt pókocskánk mozgásba lendül (még a közeli felvételek annyira nem is sikerültek rosszul, ugyanis igencsak idegborzolóan hatottak a pókról készült közeliek). Egy másik gondom a vizuális trükkök terén, a póktámadások. Sajnos itt is nagyon látszódott, hogy a film e téren igencsak ingatag lábakon áll, ezáltal pedig a vér megjelenítése is olyan izzadságszerűen hatott.
A gyenge vizuális trükkök megjelenítésének az élén megpróbáltak a készítők egy olyan helyszínre összpontosítani a film történetét, ahol beüthetett volna a klausztrofóbia mint hatás, de sajnos ezzel végképp nem kezdtek túlzottan sok mindent, ugyanis ehhez szerintem a helyszínválasztás kevés, ha nem dolgozzák ki a megfelelő atmoszférát hozzá, és hát ebben igencsak gyengén teljesített jelen filmünk. Emiatt valahogy az a fajta félelemérzet is elkerült engem, amit az előzetese alapján bőven elvártam volna a filmtől.
Aztán itt voltak a filmbéli karakterek. Tulajdonképpen talán ezen problémáznék a legkevesebbet, ugyanis bár a fontosabb karaktereket még úgy-ahogy kidolgozták a forgatókönyvben, de mivel nem tudtak egy megfelelő atmoszférát és félelemérzetet megteremteni a történethez, így a karakterek sorsait sem igazán lehetett komolyan venni. A filmben látható színészi alakítások egyike se lesz olyan, amely bármely színészt elindítja majd a csúcsra vezető úton, amolyan gyenge közepes teljesítménnyel letudták mindezt. Mindezeket némileg púderezhette volna egy erős zenei aláfestés, de itt Anna Drubich zeneszerzőnek sem sikerült egy túl emlékezetes zenét összehoznia, így sajnos e téren sem tud kiemelkedően hatni a film.
Mindent egybevéve nagyon szerettem volna szeretni jelen produkciónkat, és valószínűleg az erős elfogultságom a pókos horrorfilmek iránt, némileg talán fel is pontoztam A rettegés hálójában (Halálos harapás) című alkotást, de mivel fél pont nincs, így maradok a nagyon halovány három csillagocskánál.
Egy hideg, viharos New York-i éjszakán egy titokzatos tárgy zuhan le az égből, és betöri egy lepukkant lakóház ablakát. A tárgy egy tojás, és ebből a tojásból egy különös... több»
Szereplők: Ryan Corr, Jermaine Fowler, Alyla Browne, Robyn Nevin, Noni Hazlehurst
