Sam Raimi a 2022-es Doctor Strange az őrület multiverzumában óta nem rendezett filmet, ám ami ennél is meghökkentőbb, hogy 17 éve jött ki a Pokolba taszítva, vagyis a legutóbbi horrorja! Pedig 1981-ben épp ez a zsáner indította el a karrierjét, amikor is Bruce Campbell főszereplésével összehozta a több folytatást, remake-et és sorozatadapációt is megélt Evil Deadet. A Segítség! így egyfajta "vissza a gyökerekhez" gyakorlat, mely, ha nem is a legékesebb kincs Raimi palettáján, azért megéri rászánni az időt.
Az amerikai direktor mindig is híres volt praktikus effektekhez való viszonyáról, abszurd fekete humoráról és olykor explicit erőszakábrázolásáról. A Segítség!-be mindháromból jutott, a mértékük azonban nem elégséges: ugyan akad néhány egészen elvetemült jelenet a filmben, a végeredmény mégis inkább lapos, terjengős hatást kelt.
Pedig A szomorúság háromszöge utolsó szegmenséből kölcsönzött történetben lenne puskapor: Rachel McAdams és Dylan O’Brien párosa ügyesen játszik az ember szimpátiájával, egyfajta érzelmi hullámvasútra ültetve a nézőt (már akit, én végig McAdamsnek szurkoltam), illetve remekül bemutatja, hogyan torzítja el a hatalom akár a legártatlanabb lelket is.
Hasonló a trükkök helyzete is: ugyan thaiföldi szigeteken forgattak, és egészen komoly díszleteket, többek közt egy vízbe engedhető repülőgéprészt is megépítettek, az utólag hozzáadott CGI-effektek helyenként elképesztően gagyik, ami nagyvásznon hatványozottan rombolja az élményt.
Ha minden igaz, 40 millió dollárt költöttek a Segítség!-re: Raimi első filmje, a Gonosz halott annak idején 375 ezerből készült, de mai árfolyamon sem éri el a 1,5 milliót. És bár megtépázta az idő vasfoga, a stop motion technológiával életre keltett lények még mindig kellemesebbek a szemnek, mint legújabb rendezésének digitális megoldásai.
A színészekre azonban tényleg nem lehet panasz: Rachel McAdams nagyon szórakoztatóan válik először visszahúzódó könyvelőből Bear Gryllsszé, majd egy nárcisztikus vadállattá, akit kizárólag a hatalom megtartása érdekel. De mit sem érne egyedül Dylan O’Brien nélkül, aki szintén jól hozza a hol végletekig főnökösködő, hol kiskutyaként meghunyászkodó partravetettet. És persze nincs Sam Raimi-film Bruce Campbell nélkül: ő ezúttal egy festményen teszi tiszteletét, még a film elején, az egyik iroda falán.
Kétségtelen, hogy a Segítség!-nek vannak pozitívumai: a vállalati kultúra és a hatalmi dinamika egyfajta Sam Raimi-féle, fekete humorral átszőtt kiforgatása és kritikája, de mint vérgőzös underdog bosszúfantázia is szórakoztató alkotás. A túlnyújtott, 113 perces játékidő és a lapos történetvezetésben megnyilvánuló, rossz pacing azonban túlzottan rányomja bélyegét a produktumra, így Raimi nagy visszatérése csak halványan idézi az Evil Deadet egykor megrendező horror-fenegyereket.
77 Segítség! (2026)
Egy repülőgép-baleset után egy távoli szigeten reked egy tehetséges női alkalmazott és az idegesítő főnöke. A nőnek a túlélési képességeire kell hagyatkoznia, hogy... több»
Szereplők: Rachel McAdams, Dylan O'Brien, Bruce Campbell, Xavier Samuel, Dennis Haysbert
