Aki azt hiszi, hogy az Üvöltő szelek 2026-os feldolgozása egy szívbemarkoló, romantikus film, az téved. El is mondom, hogy miért, enyhén spoileresen.
Az alapsztorit ismertem, de a könyvet nem olvastam, így volt némi fogalmam arról, hogy mit fogok látni, amikor beültem a moziba, aztán szembejött a valóság. De kezdjük az elején.
Adott egy lány, akinek az apja valaha jómódú nemes volt, mára inkább egy lezüllött alkoholista, aki nemcsak a saját, de a környezetében élők életét is tönkreteszi. Egy nap ez az apa hazavisz egy szegény fiút, akit odaad a lányának mint játékszert. Az évek alatt a fiú (Heathcliff) és a lány (Cathy) elválaszthatatlanok lesznek, egymásba szeretnek, de ezt soha nem mondják ki egymásnak. Ez is okozza a konfliktust, mert Cathy hozzámegy egy jómódú úrhoz, Heathcliff pedig szégyenében eltűnik. Nagyjából 5 évvel később tér vissza, amikor Cathy már várandós és boldogan éldegél férjével, Edgarral, de Heathcliff érkezése elszabadítja a poklot. A fiú és a lány még mindig szerelmesek egymásba, és most már nem is titkolják: szerelem, árulás, szex, ármány, BDSM, még több szex, birtoklási vágy, toxikus kapcsolatok, még több szex és rengeteg (üvöltő) fájdalom.
Ez nagyjából a cselekmény, de mi is a történet valójában? A film gyönyörűen és tűpontosan mutatja be a transzgenerációs traumák nagyon kemény következményeit egy ember életében. (Fontos megjegyezni, hogy én személy szerint nem hiszek abban, hogy ez egy létező dolog lenne, de csináljunk úgy, mintha volna ilyen.) Cathy nyögi apja bohém életének a következményeit, Heathcliff traumája, hogy szegénynek született, ahogy valami nagyon hasonlót élt át Nelly is (Cathy családjának szolgálólánya), és így tovább. Mindenki valami olyantól szenved, amiről nem tehet, mégsem tud megbirkózni vele. Mindez átcsap egy olyan toxikus szerelmi négyszögbe, ami életeket tesz tönkre, és bizonyos esetekben el is vesz. Ennek az egésznek az alfája és az omegája az, hogy Cathy apja részegen hazavisz egy kisfiút. Szóval ja, mindnyájan nyögjük szüleink hibáit. Legalábbis szerintem ez sokkal fontosabb szál, mint hogy azt fejtegessük, létezik-e igaz szerelem, ha ennyire toxikusak egymással a felek.
Más szempontok. Nekem teljesen elkerülte a figyelmemet, hogy egy hölgy rendezte a filmet, de enélkül is teljesen egyértelmű néhány jelenetnél. (Például annál, amikor Heathcliff újdonsült feleségét láncon, kiskutyaként tartja otthon, és a nő ezt élvezi. Sőt, KÖNYÖRÖG, hogy így maradhasson.) Ez egy nőknek készült film - néhol teljesen feleslegesen szexuális és erőszakos jelenetekkel - de legalább nem olyan szempontból közelíti meg a problémát, mint például a Barbie. Szóval ez végül is plusz pont.
A casting nagyon jóra sikeredett, az 1-2 mondatos mellékszereplők tökéletes választásnak bizonyultak. A díszlet és a kosztümök 10/10, ahogy a zene is. Az utolsó jelenet pedig annyira húsbavágó és megható, hogy már csak azért is megéri végigülni mind a 136 percet.
Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy azért csak sikerült egy indiai és egy thai karaktert is belecsempészni az 1770-es évek Angliájában játszódó filmbe. (Akik amúgy nem voltak bántóan idegesítőek, de a történet szempontjából teljesen felesleges volt nem fehér színészeket alkalmazni.)
62 Üvöltő szelek (2026)
Minden idők egyik legmegrázóbb és legszebb szerelmi történetéből különleges és merész film született, amelyben Margot Robbie kelti életre Cathyt, Jacob Elordi pedig... több»
Szereplők: Margot Robbie, Jacob Elordi, Owen Cooper, Hong Chau, Shazad Latif
