Eltérések Homérosz művétől

2026.08.09 10:09 Aragorn Olvasottság: <100x

2

Kínai, fekete vagy arab katonák nemigen harcolhattak Krisztus előtt 1200 körül Agamemnon seregében. Bár az igaz, hogy keveset tudunk erről a korszakról és az ókori hellének történelméből inkább a klasszikus kor ismert (Krisztus előtt 500-tól kezdődően), de azért az egyértelmű, hogy a görög városállamok lakói ekkoriban iónok, akhájok, dórok, aiolok voltak jellemzően.

Az is biztos, hogy nem viking felépítményű hajókkal utazgattak az ókori görögök és felszereléseik, ruháik sem 3-4 korból kerültek ki. Szép Heléna sem lehetett szurokfekete és afrikai származású, hisz maga Homérosz nevezte "hókarúnak", utalva fehér bőrszínére, mely az előkelő származás jele volt akkoriban.

Lótuszvirággal nyilván nem kábítottak el akkoriban senkit, ez teljesen Nolan agyréme. Homérosz művében nincs szó arról, hogy Kalüpszó elkábította volna az ithakai királyt. Egyszerűen ott tartotta maga mellett és felkínálta neki az istenné válás lehetőségét, mert beleszeretett. Kirké szigetén Odüsszeusz nem csupán néhány napot maradt, hanem egy teljes évet mint Kirké élettársa (bár a disznóvá változtatós dolog többé-kevésbé stimmel).

A film végén a próbatétel Odüsszeusz és Pénelopé közös hitvesi ágyának felismerése, melynek egyik lába egy élő olajfa része, így nem mozdítható el (ezt viszont csak és kizárólag Odüsszeusz tudhatta, így derül ki, hogy tényleg ő jött haza).

Végül a zárást is megváltoztatta Nolan: az eredeti Homéroszi műben szó sincs arról, hogy Odüsszeusz átadná az uralkodást fiának, Telemakhosznak és elhajózna nyaralgatni. Az eredeti történetben visszafoglalja trónját Ithaka szigetén. Összességében egy látványprodukciót csinált Nolan, kevés maradandó tartalommal, minimális üzenettel és meglehetősen gyengécske alakításokkal. Inkább közepesnek mondanám valós értékét, bár megértem, hogy sokakat nyűgözött le a látványvilág.