Vannak olyan horrorfilmek, amiket szinte azonnal elfelejt az ember, és van az a típus, ami még napok után is motoszkál a néző fejében... A másik mami az utóbbi kategóriába tartozik. Az alapsztori már önmagában jó, hisz belecsöppenünk egy család problémájába: a gyermeknél ekkortájt megjelenik egy lény, aki kísértetiesen hasonlít az édesanyjára. Az már önmagában hátborzongató, hogy egy olyan valaki akar bántani, aki alapesetben a legfontosabb és a legnagyobb „védőháló” kellene, hogy legyen... A másik mami hol ilyen, hol olyan... A filmben van jó pár rémisztő pillanat. Én alapvetően nem szeretem a horrort, de ez még nekem is „tetszett”. A stílus kedvelőinek pedig mindenképp ajánlom a filmet.
#premiervadasz
Vannak olyan horrorfilmek, amiket szinte azonnal elfelejt az ember, és van az a típus, ami még napok után is motoszkál a néző fejében... A másik mami az utóbbi kategóriába tartozik. Az alapsztori már önmagában jó, hisz belecsöppenünk egy család problémájába: a gyermeknél ekkortájt megjelenik egy lény, aki kísértetiesen hasonlít az édesanyjára. Az már önmagában hátborzongató, hogy egy olyan valaki akar bántani, aki alapesetben a legfontosabb és a legnagyobb „védőháló” kellene, hogy legyen... A másik mami hol ilyen, hol olyan... A filmben van jó pár rémisztő pillanat. Én alapvetően nem szeretem a horrort, de ez még nekem is „tetszett”. A stílus kedvelőinek pedig mindenképp ajánlom a filmet.
#premiervadasz