Kezdjünk el aggódni, ha kívántuk már, hogy „Engem szeressen a világon a legjobban!”

2026.11.06 19:59 Juki-onna Olvasottság: <100x

0

Nagyon bátor és vakmerő ez a film. Van új a Nap alatt! Végre! Észrevétlenül sétált be ez a film az életembe, és rögtön lehengerelt. Erre vártunk sokan, hogy egy olyan történettel lepjenek meg minket, mint ez az alkotás! Olyan volt, mint egy hullámvasúton ülni, ahol egyre magasabbról zuhanunk alá a mélybe és a sötétségbe. Az alapötlet egyszerűnek tűnik, de nem tesszük zsebre, amit kapunk! Csak én voltam, és a film.

Megszűnt a világ körülöttem. Nem tudtam betelni vele és szerettem volna befogadni minden egyes másodpercét. Ez volt az a film, ahol egy percre sem lankadt a figyelmem és még a fejemet sem mertem elfordítani, nehogy kihagyjak egyetlen jelenetet sem! Szinte belebizsergünk. Az eleinte még kicsit furcsa, gyanús történések után válik igazi őrültek házává a film.

Annyi meghökkentő jelenetet ad át a történet, és még mindig nincs vége, még mindig tudják fokozni egészen az őrületig. Még a film elején azt hittem, hogy éppen, hogy csak karcolgatjuk és körbeugráljuk ezt az érdekes alapötletet, de erre nem számítottam. Libabőrös lettem, ahogy a történet haladt előre. A legtöbb jelenetet félhomályban vették fel, de állandóan figyelni kell, mert a sötét sarkokban egy árnyék vagy sziluett ott leselkedik, és nagyon furán mozog. A film atmoszférája igenis tapintható. Nyugtalanító, megmagyarázhatatlan feszültség amitől nem sikerül elszakadnunk. Ezzel a filmmel bebizonyították, hogy nem kellenek dollármilliók egy jó filmhez, csak remek forgatókönyv és remek rendezés (Curry Barker) és számomra ismeretlen, aprócska színészgárda. És ez a végeredmény. Szinte mindenkinek tetszett a film! (Ha összehasonlítjuk, mondjuk a Halálsíppal, egy napon sem szabad emlegetni őket!) A főszereplők játéka is fantasztikus. Bear Bailey (Michael Johnston) egy kicsit félénk fiús szerepet kapott, de az igazán kiemelkedő alakítást Nikki Freemanbe-től (Inde Navarrette ) láthatjuk. A mimikája fantasztikus! A zene is sokat sejtető (Rock Burwell). Néha olyan kicsit hamis dallamokat fedeztem fel benne, de aztán rájöttem, hogy a furcsaság a történetben van, és ahhoz igazodik a zene és nem igazán tudjuk, hogy mitől is érezzük magunkat kényelmetlenül, de gondoskodik rólunk! A 750 ezer dolláros költségvetés és vele szemben a 488,2 millió dolláros bevétel azt hiszem, mindent elárul! Olvastam pár negatív kritikát is, de várom azon olvasók válaszát, hogy mondják el nekem, hogy 2025-ben és 2026-ban szerintük melyik volt a legjobb horrorfilm! Én mindenkinek ajánlom, aki szeret egy kicsit bizseregni! Jó szórakozást a remek sztorihoz!