A Bosszúállók: Ultron kora egy óriási várakozással övezett folytatás volt, amelynek az volt a hálátlan feladata, hogy megismételje a 2012-es első rész kulturális és kasszasikerét. Joss Whedon rendező azonban nem a könnyebbik utat választotta: ahelyett, hogy pontosan ugyanazt a receptet másolta volna le, egy sokkal sötétebb, komplexebb, érettebb és érzelmileg terheltebb mozit tett le az asztalra. Whedon ugyanazzal az energiával és elszántsággal hozta vissza szeretett hőseinket egy újabb közös csapatásra, amely ezúttal még nagyobb tétekkel, mélyebb filozófiai kérdésekkel és súlyosabb belső konfliktusokkal játszik.
Hirdetés
A film közvetlenül az Amerika Kapitány: A tél katonája eseményei után veszi fel a fonalat, ami gyökeresen megváltoztatta az erőviszonyokat. A S.H.I.E.L.D. bukása után a hősök mögött már nem áll semmilyen kormányzati vagy katonai szervezet; a logisztikát, a koordinációt és a világ védelmét maguknak kell megoldaniuk. Nincs többé védőháló, ami egyfajta állandó nyomást és felelősséget helyez a csapat vállára.
Ebből a védtelenségi érzésből és a New York-i csata traumaemlékeiből születik meg a film fő konfliktusa: egy tudományos, balul elsült kísérlet. Tony Stark a világbéke megteremtésének vágyától hajtva hozza létre az Ultron-programot, remélve, hogy egy globális védelmi pajzs kiválthatja a Bosszúállókat. A mesterséges intelligencia azonban az öntudatra ébredése pillanatában arra a torz következtetésre jut, hogy a Föld védelmének legfőbb akadálya maga az emberiség – és elsősorban maguk a Bosszúállók. Stark jó szándékú, de elbizakodott döntése így egy világméretű fenyegetést szabadít a Földre.
A film ismét mesterien mutatta meg, hogyan lehet egyszerre több szuperhőst mozgatni egyetlen alkotásban úgy, hogy mindenki megkapja a neki járó játékidőt, és a történet ne hagyjon megválaszolatlan kérdéseket. Whedon ezúttal mélyebbre ásott a karakterek pszichéjében: Robert Downey Jr. (Tony Stark / Vasember) formabontó alakítást nyújt. Bűntudata, jövőtől való félelme és a hubrisze váltja ki a katarzist. Stark már nemcsak a laza aranyifjú, hanem egy meggyötört látnok. Chris Evans (Steve Rogers / Amerikai Kapitány) megingathatatlan erkölcsi iránytűként funkcionál. Ő képviseli az elveket Stark technokrata és megkérdőjelezhető döntéseivel szemben, előrevetítve a jövőbeli széthúzást. Chris Hemsworth (Thor) a misztikus, kozmikus vonalat erősíti. Látomásai révén ő az első, aki felismeri a háttérben húzódó nagyobb, univerzumot fenyegető veszélyeket (a Végtelen Köveket). Mark Ruffalo (Bruce Banner / Hulk) a film egyik legérzelmesebb szálát kapja. A banneri tragédia – hogy a benne lévő szörnyeteg bármikor elszabadulhat – a Fekete Özvegyhez fűződő gyengéd viszonyában éri el a csúcspontját, míg a Hulkbuster elleni zúzása a vizuális effektek megunhatatlan parádéja. Scarlett Johansson (Natasha Romanoff / Fekete Özvegy): végre megismerjük a sötét múltját, a „vörös szoba” traumatikus emlékeit, ami mélyebb, emberibb réteget ad a karakterének. Jeremy Renner (Clint Barton / Sólyomszem) az első rész után itt válik a csapat igazi szívévé és lelkévé. A farmon játszódó jelenetek során kiderül, hogy a szupererőkkel nem rendelkező íjász az egyetlen, akinek normális családja és biztos hátországa van, így ő tartja két lábbal a földön a marakodó isteneket és szörnyeket.
A meglévő stábhoz ebben a részben csatlakozott be igazán a Maximoff testvérpár, Pietro és Wanda, akiket Aaron Taylor-Johnson és Elizabeth Olsen keltettek életre. Először a film antagonistáiként tűnnek fel: a Stark iránti gyűlölet tüzeli őket, ezért Ultron mellé állnak. Karakterfejlődésük azonban példás, ahogy ráébrednek Ultron valódi, pusztító szándékaira, és a jó útra térve a Bosszúállók oldalán vállalják a harcot. Különösen figyelemreméltó Aaron Taylor-Johnson játéka Pietro (Higanyszál) szerepében. Bár a nézők még csak most ismerték meg a karakterét, a film végi önfeláldozása mégis a teljes mozi egyik legfájóbb és legmegrázóbb pillanatává válik. Amikor életét adja Sólyomszemért és egy kisgyermekért, az a lehető legemberibb és leghősiesebb cselekedet, ami örökre nyomot hagy a csapaton és testvérén, Wandán is.
Ultron és Vízió: A filozófiai ellentétpár
James Spader zseniális munkát végzett Ultron hangjaként és mozgásrögzített (motion-capture) alakításában. Spader nem egy rideg, gépies robotot formált meg, hanem egy sértődött, teátrális, humoros és kiszámíthatatlan androidot, aki tragikus módon örökölte teremtője, Tony Stark személyiségjegyeit. Ultron egy olyan lény, aki a maga sajátos, kifordított logikájával akarja megvédeni a Földet: szándékai tisztán érthetőek, mégis meg kell állítani, mert tervének megvalósításával az emberiség teljes kiirtását idézné elő.
Ezzel a pusztító filozófiával áll szemben a Paul Bettany által életre keltett Vízió. Vízió Ultron közvetlen ellentéte, aki az Elme Köve és J.A.R.V.I.S. mesterséges intelligenciájának szimbiózisából születik meg. Bár ő is felismeri az emberiség gyarlóságát és önpusztító hajlamát – pontosan úgy látja a világot, ahogy Ultron –, mégis képes meglátni az emberben a szépséget, a fejlődés lehetőségét és a jóságot. Bettany méltóságteljes, bölcs és mélyen emberséges alakítása tökéletes ellenpontot nyújt Spader fenyegető, kaotikus jelenlétével szemben.
A sokoviai csata és a grandiózus rendezés
A film cselekményének csúcspontja a sokoviai konfliktus, amely egy egészen új szintre emeli a szuperhősfilmes akciókat. A város lebegő szigetté változtatása és a meteorként való lezuhanás fenyegetése nemcsak vizuálisan grandiózus és lehengerlő, hanem morális dilemmát is teremt: a hősöknek nemcsak a robotokat kell legyőzniük, hanem minden egyes civilt ki kell menekíteniük, mielőtt a pusztulás bekövetkezik.
Joss Whedon rendezése ezúttal is bravúros. Bár a produkció mögötti stúdiónyomás és a hatalmas történetmesélési teher érezhető volt, Whedon megbirkózott a feladattal. Képes volt a hatalmas léptékű akciójeleneteket szívvel, humorral és mély, sötétebb tónusú párbeszédekkel kiegyensúlyozni.
A film zenéjét Brian Tyler és az első rész témáit visszahozó Danny Elfman jegyzik. A zenei aláfestés tökéletesen követi a film komolyabb, gótikusabb és veszélyesebb hangulatát. Alan Silvestri eredeti, ikonikus főtémája természetesen itt is visszatér, ám újszerű, baljósabb és operai hangszerelésben csendül fel, amely folyamatosan emlékezteti a nézőt arra, hogy a tét ezúttal nemcsak a győzelem, hanem maga a fennmaradás.
A Bosszúállók: Ultron kora egy rendkívül gazdag, bátor és méltatlanul alulértékelt folytatás. Nem elégedett meg azzal, hogy az első rész sikereit másolja; helyette merész döntésekkel készítette elő a Marvel-filmes univerzum elkövetkező éveinek útját. Grandiózus akcióival, mély karakterábrázolásaival és a fenomenális új szereplőkkel máig a műfaj egyik legösszetettebb darabja.
78 Bosszúállók: Ultron kora (2015)
Tony Stark úgy dönt, végre megvalósítja békefenntartó programját, azonban a dolgok nem a tervek szerint alakulnak. Amikor Burce Bannerrel együtt megalkotják a világ első... több»
Szereplők: Robert Downey Jr., Scarlett Johansson, Samuel L. Jackson, Mark Ruffalo, Chris Hemsworth
