A fiúk - Negyven centi színtiszta dinamit

Minek felépíteni egy karaktert évadokon keresztül, aztán a záróévad első epizódjában a húsdarálóba dobni? A Boys sajnos messze túl hosszúra húzta saját történetét, és utóbbi évadjai már inkább referenciacsokornak hatottak, egy-két történeti szállal, ... Többmint koherensen építkező cselekménynek. Az első évad ajánlata egy olyan világ bemutatására, ahol a szuperhősök valódiak, egyre inkább felszívódott, Marveles csavarok uralták a történetet és új, hihetetlen elemek bevonása tudott csak életet lehelni az egy helyben toporgó figurákba. Rengeteg referencia és társadalmi konfliktus hanyagul be lett dobva a háttérbe, mintha egy színesebb történet lenne ez, de az egész nem hatott hitelesnek. Egyik kifogás ebben A-Train volt, akinek úgymond redemption arcja volt a Boys előző négy évadja, útja lényegében Hughie kalandjának tükörképe. Ezt dobta a nyitó epizóddal az árokba az ötödik évad, totál fölöslegesen. Eltűnt az egyik szürke figura egy fekete-fehér történetből, egy olyan történetből, ami nagyon szerette a vércsap megnyitásával elterelni a figyelmünket arról, mennyire üres az üzenete és cselekménye. Amúgy mi történt Starlight arcával? A színésznő borzasztóan néz ki, és ez az egész valahogy ironikus egy olyan sorozatban, ami pont ezeket a beavatkozásokat figurázza ki.