Boros Zoltán dokumentumfilmje a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetem 1956-os hallgatóit szólaltaja meg, akik évfolyam-találkozóra gyűltek össze az anya-intézményben. A magyar forradalommal szimpatizáló, emiatt az egyetemről véglegesen vagy átmenetileg kizárt egykori diákok mesélnek a történtekről, a kiemelkedő szereplők megnyilvánulásairól. A tárgyilagos képet a több szereplős visszaemlékezés tárja elénk. Megragadó a különböző életsorsok alakulása; a meghurcolás után is céljait, hivatását követő, teljes életet élő emberek képe.
