Agónia

A film az eltűnőben lévő, autentikus lengyel népzene nyomába ered. Adam Strug maga is zenész, jól ismeri a műfaj utolsó − az első és a második világháború előtt született generáció- élő képviselőit. Nosztalgikus történet a 20. század kulturális és szociológiai változásairól, egy történet a szinte megszűnő paraszti identitásról, és azokról a mai megszállottakról, akik igyekeznek elevenen tartani a régi hagyományokat. Az alkotást a zsűri az Arany Prágai Nemzetközi Fesztiválon a legjobb dokumentumfilmnek ismerte el. Az indoklásukban ez állt: „Az időtlen, gyönyörű ritmusok végigvonulnak az egész filmen, rendkívüli emberekre reflektálnak rusztikus, zenei környezetükben, és megmutatják, hogy művészetük – népzenéjük − megőrizhető, és továbbadható a következő generációknak, hogy azok is megbecsüljék és felfedezzék soha meg nem kopó értékét.”