Amerikai nindzsa 2: A leszámolás

Mintha nem ugyanabban a világban élnénk.

Mi a sikoltozásokba öltöztetett, bojlertestű, kalácsképű macif**za volt ez a mély sutyerákság?! Akármi is, kiválóan szórakoztam.

A klasszikus B-kategóriás akciók hangulatát idézi, egzotikus karibi helyszínnel és látványosan eltúlzott nindzsa-harcokkal. A film stílusa harsány, energikus, akciódús jelenetekkel teli, ugyanakkor szándékosan túlzó, helyenként parodisztikus elemekke... Többl operál, miközben a cselekmény egyszerű: Joe Armstrong (Michael Dudikoff) és Curtis Jackson (Steve James) eltűnt katonák után nyomoznak, s közben egy őrült tudós által létrehozott genetikai szuper-nindzsákkal kell szembenézniük. A karakterek sablonosak, de Dudikoff szótlan főhőse és James dinamizmusa működő párost alkotnak, a mellékszereplők inkább háttérben maradnak. A színészi játék átlagos, inkább fizikai jelenlétre, mint drámai mélységre épít, a forgatókönyv minimális, főleg az akcióra koncentrál, Sam Firstenberg rendezése pörgős, de sokszor komolytalanná válik. Objektíven nézve középszerű, sőt bugyuta, szubjektíven viszont nosztalgikus, szórakoztató “trash-akció”, főként a 80-as évek nindzsafilmjeit és könnyed retró akciókat kedvelőknek ajánlott.

Nem annyira eredeti es mozgalmas, mint az elso resz, de megis hoz mindent, amit egy korabeli akciofilmnek kell. Vannak legyozhetetlen hosok, bajtarsak, egy csinos no, gonosz ellenseg, arulas, nemi kis humor, egy kisgyerek.. Gyenge film, de mivel gye... Többrekkorunkban mind amerikai nindzsak akartunk lenne, ezert a nosztalgiaval egyutt nekem tovabbra is bejon,