Boy in the Walls

Tipikus ijesztő házas horrorfilm ez, csak ezúttal olyan rossz színészkedéssel és olyan rossz vágással, hogy azt hittem, egy félkész verziót néztem. A film elfelejti, hogy egy horror antagonista azért ijesztő, mert nem latjuk. Kb. a sztori felénél a film folyamatosan mutogatni kezdi az antagonistát fényes nappal. Teljesen értelmezhetetlen, miért csinálta ezt a rendező. A gyerekszínészek kényelmetlenül rosszak, szinte minden sor, ami kifolyik a szájukból hiteltelen és olyan, mintha egy felnőtt írta volna. A történet témaköre a család, és talán ez az egyetlen pont, ahol a forgatókönyvíró használta az eszét, és megpróbálta összekötni a horrort a karakterek belső drámájával. Megpróbálta, de nem sikerült, még csak egy kicsit sem. Főszereplőnk megpróbál beilleszkedni egy családba, de valami miatt mindig pont elnyomja a család tagjait. Ez egy agyonhasznált trope, de legalább egy érdekes alap egy belső drámára. Egy belső drámára, mely az asztal alatt marad. Csakúgy, mint egy csomó más eleme a filmnek, pl. az idegesítő tini creepy barátja, akinek fogalmam sincs, mi volt a szerepe, egy ponton nem láttuk többet. Értelmetlen.