A moldvai csángómagyarság első diplomás generációját képviseli Petrás Mária, aki a kilencvenes években már felnőttként került újra az iskolapadba Budapesten, s szerzett keramikusként művészdiplomát az Iparművészeti Főiskolán. Munkáit áthatja a csángómagyarság őszinte és mély vallásossága, témáit is leggyakrabban innen meríti. Domborműveinek, plasztikáinak stílusa egyénien ötvözi a népművészet elemeit, a szülőföld hagyományos szín és formavilágát a szakrális tartalommal, amely így átlényegülve egyben a csángó sorsot is tükrözi. Az elmúlt években, több faluban állították fel kálváriáit, a százhalombattai új templom hangsúlyos elemeit képezik rusztikus stációi.…
TöbbA moldvai csángómagyarság első diplomás generációját képviseli Petrás Mária, aki a kilencvenes években már felnőttként került újra az iskolapadba Budapesten, s szerzett keramikusként művészdiplomát az Iparművészeti Főiskolán. Munkáit áthatja a csángómagyarság őszinte és mély vallásossága, témáit is leggyakrabban innen meríti. Domborműveinek, plasztikáinak stílusa egyénien ötvözi a népművészet elemeit, a szülőföld hagyományos szín és formavilágát a szakrális tartalommal, amely így átlényegülve egyben a csángó sorsot is tükrözi. Az elmúlt években, több faluban állították fel kálváriáit, a százhalombattai új templom hangsúlyos elemeit képezik rusztikus stációi. Petrás Mária népdalénekesként is szerepel, ősi csángó népénekeivel sajátos hangulatot és kifejező erőt ad műveinek. Hit és erő sugárzik belőle, őszinte szóval fogalmazza meg népe kálváriáját, a csángómagyar életérzést, s ezt erősítik az elhangzó versek is, moldvai és székelyföldi költők művei.
