A berni csoda

A meg nem adott harmadik gólunkat kifelejtették!

Persze, hogy az. Csak sajnos nem a mi szemszögünkből. Tudom, az esélyesebb, vesztes csapat szemszögéből nem szabad filmet csinálni.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

A nagypapám gyerekkoromban mesélt az Aranycsapatról (Puskás, Czibor, Hidegkúti, Grosics, Bozsik, Kocsis stb.). Mindig is sajnáltam, hogy abban az időben a világ legjobb válogatottja pont a döntőben nem tud győzni, pedig megérdemelte volna. De magáról... Több a filmről: a film 3 történetet foglal össze, minimálisan 2-őt. SPOILER: Az első a német csapat, ahol (a filmben) a főszereplő Rahn, akinek az edző eleinte kevés szerepet ad, ahogy megtudjuk, ez a Rahn barátkozik a kis Mathiasszal, aki a családjával megtudja, hogy az apjuk visszatér a szovjet hadifogságból, majd miután visszatért (nem) adaptálódik a családba, majd minden megváltozik, amikor nadrágszíjjal megveri Mathiast, akkor a felesége jól megmondja neki a magáét, és miután beszélt a pappal, rájön az öreg, hogy a gyerekeknek nem csak fegyelem kell, de apai szeretet is. A harmadik történet egy fiatal újságíróról szól, aki pont nászútra készülne Marokkóba a feleségével, de a főnökétől kap lehetőséget írni a VB-ről, és pont Svájcban. A film jól van megcsinálva, de maradt bennem pár kérdés, és pár dolog nincs megmagyarázva. 1. Amikor hazajön az apa és a közös ebédnél azt mondja Mathiasra nézve, hogy és az apám nevét örökölte, ezt úgy értsem, hogy nem is a vérszerinti fia a gyerek? 2. Nem tetszett, ahogy nincs befejezve a vonal az apa és a lánya között, megdorgálja, hogy ne randizzon katonákkal, de aztán hirtelen ez mintha el lenne feledve, nem is beszélik meg, mármint azt sem, hogy a lány is felnőtt már, és ez a téma is nyitva marad. 3. Amikor Mathias megkérdezi az apját, hogy játszott-e focit, mert hogy az anyja neki azt mondta, hogy játszott, az apa nemmel válaszol, de azt tanácsolja fiúnak, hogy legyen inkább hátvéd és beválik a tanács, később látjuk az apát zsonglőrködni a labdával, ahol olyan, akár a Pelé ,még ollózik is, tehát nem tudjuk meg, igazat mondott-e vagy hazudott, mert a film tovább ezzel sem foglalkozik. Mindenesetre német filmről van szó, amúgy elég aranyos és így adok neki 7 csillagot a 10-ből.

Nagyon jól bemutatja a háború utáni Németország nehézségeit, a depressziót, a kétségbeesést, az aggressziót. És a focimeccs jelentőségét az akkor hangulatban. Engem lefoglalt a film és meghatott, bár nem vagyok nagy focirajongó.

Ahhoz képest, hogy elsősorban egy sportfilmre számítottam, több benne a családi dráma, de a film nagyon jól integrálta a cselekménybe. Tulajdonképpen megvan benne a foci is, illetve a mondanivaló is, szépen kiegyensúlyozva.