Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy ikerpár. Habár közeledtek az ötvenhez és még nem volt asszonyuk, azért látszólag jól érezték magukat. Egész nap serényen dolgoztak a mezőn, de néha szakítottak időt a lelkük szépítgetésére. Lajos ilyenkor rajzolgatott, Sándor pedig verseket írt. Többnyire szerelmes verseket. Egy napon osztálytalálkozóra voltak hivatalosak. Azon a délután, mintha kizökkenne az idő.
