"Minden egészséges ember úgy él, szeret, dolgozik, mintha örökké élne. Tudja, hogy nem lesz kivétel, nem kerüli el a halál. Mégsem élünk a halál veszélyérzetében, csak ritkán gondolunk a végső, magányos pillanatra. Szerencsés embernek érzem magam. Koppányvölgyi falumból börtönök magánzárkáin át, kontinensek menekülttáboraiban jártam a világot. Munkám, családom barátaim minden veremből kisegítettek." (Gyöngyössy Imre)
