Lunatique

A DUST egy érdekes platform, rengeteg kisfilmet gyártanak, de ezek minősége is hullámvasútként száguld. A Lunatique a gyengébb filmek egyike, ahol valahol leírt valaki annyit, hogy posztapokaliptikus világ, hamueső a Holdról és szörny, majd ezek között egy egyenes vonalat húzott, ahelyett, hogy élettel töltötte volna fel ezeket a koncepciókat. Főszereplőnk egy random nő, aki egy bunkerben valahogy túlélte a katasztrófát, és természetesen néha felmegy a felszínre körbenézni, de persze valami furcsa lény üldözőbe veszi. Itt kéne rengeteg kérdést megválaszolni, vagy legalább a válasz lehetőségét vagy a dilemma mibenlétét belengetni. Miért volt a katasztrófa, miért van hamueső, hogy él túl a lény, ha nincs semmi kajája? Mit keres a nő a felszínen, ha tudja, hogy veszélyes ott járkálni? Az egész olyan semmilyen, és nagyon meglepő, hogy erre bárki pénzt kapott. A vizuál olyan indie filmes. Látszik a kompozitált elem szinte mindenhol, és az amatőr színezés nem mindig tudja elrejteni a dolgot. Az utómunkában rátett kézi kamera rázása az egyik legszembetűnőbb elem itt. Mindezek mellett nem rossz ez, a baj a történet hiányával van.