Meglehetősen kevés alkalommal fordult elő, hogy egy magyar író, jelen esetben Török Rezső (1895-1966) regénye nyomán a magyar filmadaptáció után egy másik országban is készítsenek filmet belőle. 1941-ben pedig ez történt. Érdeklődéssel fogtam hozzá, ... Többhiszen a rendező és a főszereplő a „Biciklitolvajok” alkotója, Vittorio De Sica. Nagy volt a csalódásom, mivel egy tingli-tangli (ezer bocsánat signore De Sica!) filmet láthattam. Még nyomokban sem lehetett felfedezni a Brüsszeli 12-ben szereplő elismerten klasszikus film értékeit. Úgy látszik az alapanyag minősége ilyen nagy mértékben befolyásolja a film minőségét. Ezerszer látott fordulatok, sablonos figurák, lejáratott poénok. Nem értem, hogy miért kellett elkészíteni. Szerintem egyetlen magyarázat lehet rá: ujjgyakorlat és szereplési lehetőség volt a későbbi kiváló színész és rendező számára. Az biztos, hogy ezzel a munkájával feliratkozott a sokat bírált „fehér telefonos” darabok hosszú és meglehetősen értéktelen listájára. Az a legjobb megoldás, ha ezt a filmet kisiklásnak tekintjük és elfelejtkezünk róla.
Teresa Venerdì
