Az utolsó prémvadász

Csodálatos film Az utolsó prémvadász trapperről, a Yukon folyó menti kanadai régióban. Dramatizált dokumentumfilmet láthatunk, amiben csak a medve volt szerződtetett példány, minden más eredeti felvétel. A szánhúzó kutyák nagyszerű munkát végeztek, A... Többpach, a fiatal szuka továbbviszi tudását a kölykeiben. A prémvadász, Norman Winter az utolsók közt van, aki csapdákat állít és vadászik a kanadai vadonban. Nem mészárlás ez, tiszteletben tartják a természet egyensúlyát, abból vesznek el, amiből bőven van, és sosem többet, mint amire tényleg szükségük van. Ha mind így élnénk, mi a civilizáltnak tartott emberek, nem borulna fel a Föld és a természet harmóniája. Nem a húsevésre értem, hanem a természethez való egészséges viszonyra gondolok. Norman üzenete: „A boldogságom főként attól függ, hogyan viszonyulok a körülöttem lévő világhoz. Nemcsak csodálom, hanem a része is vagyok. Az embereknek soha nem kellett volna elveszíteniük a kapcsolatot a természettel. Eggyé kell válnunk a környezettel. Ha az emberiség túl akar élni, akkor el kell kezdeni együtt élni a természettel, nem pedig ellene.”

Sok helyen azzal a kritikával találkoztam, hogy rossz a színészi játék. Úgy érzem hangsúlyozni kell, hogy ez nem egy hollywoddi, stúdióban forgatott cukormáz. Igazi emberek, igazi körülmények között a valós természetben. Mi kell ennél több?

Nem bántam meg, hogy megnéztem. Úgy érzem, manapság a filmek jellemzője, hogy tele vannak felesleges marhaságokkal. Itt nem így éreztem. Élveztem minden pillanatát és nem éreztem feleslegesnek, ezen kívül a béke érzését is közvetítette felém. Kedvem is támadt utána egy kis természetjáráshoz.