Vágyrajárók

Nem, nem fergeteges a film, valószínűleg már '87-ben sem volt az. Persze '87-ben még nem volt – most meg már nem – divat ilyen számban és töménységben mezítelen női melleket mutogatni a filmvásznon, miközben mindent megadtunk (volna), hogy végigülhes... Többsünk egy ilyen filmet. Illetve, hogy többször végigülhessük. Vagy hogy meglegyen VHS-en. Szóval értik... A történet nem túl bonyolult, nem is kell annak lennie, hiszen nem ez a lényeg. A történetvezetés pedig valóban három és fél évtizeddel ezelőtti, mentségére legyen mondva, hogy nekem, az 50+-os boomernek ez nem probléma. Nekem egyébként egy kicsit kevésbé volt francia a film, ahhoz képest, amennyire francia a téma. Sokkal inkább volt egy időtlen és nemzeteken átívelő orgia bemutatása. A megfelelő és kellő erkölcsi tanítással és happy enddel (majdnem happy ending-et írtam, hoppá). Summa summarum, tekintsük ezt a filmet egy korrajznak, egy könnyű limonádénak, nézzük meg, és felejtsük el.

Amolyan szaftos kis francia komédia annak, aki szereti ezt a stílust. Van benne minden, macsós pasi, egy enyhe kis erotika, meg minden...Szerettem

Michel Lang nagyon jó volt a szerepében és a film is megjárta.