Podmaniczky Félix (1914, Budapest – 1990, München)
Rendezőasszisztens, rendező, forgatókönyvíró. Teljes neve: báró aszódi Podmaniczky Bódog Gilbert Alajos Béla Mária. Régi főnemesi család sarja volt, a bárói rangot Mária Terézia adományozta számukra. Édesapja aszódi báró Podmaniczky Béla huszárkapitány, édesanyja Krenn Katalin, a bécsi Burgtheater színésznője volt. Nagyapja testvérét, Podmaniczky Frigyest Krúdy Gyula „Budapest vőlegényé”-nek nevezte, aki az 1848–49-es... Több
Podmaniczky Félix (1914, Budapest – 1990, München)
Rendezőasszisztens, rendező, forgatókönyvíró. Teljes neve: báró aszódi Podmaniczky Bódog Gilbert Alajos Béla Mária. Régi főnemesi család sarja volt, a bárói rangot Mária Terézia adományozta számukra. Édesapja aszódi báró Podmaniczky Béla huszárkapitány, édesanyja Krenn Katalin, a bécsi Burgtheater színésznője volt. Nagyapja testvérét, Podmaniczky Frigyest Krúdy Gyula „Budapest vőlegényé”-nek nevezte, aki az 1848–49-es szabadságharcban huszárként, századosi rangban harcolt a császáriak ellen, ezért Világos után büntetésből egy évig közlegényként kellett szolgálnia. Később többek között az egyesített Budapest fejlesztését irányító Közmunkatanács alelnöke volt negyven évig. Jelentős szerepe volt a főváros világvárossá alakításában.
Podmaniczky Félix a Ludovika Akadémián tanult, de eltanácsolták. 1934-től díszletmunkás volt a Hunnia Filmgyárban, 1936-tól a Magyarországon forgató Báky József (Josef von Báky, 1902–1966) rendező asszisztense. Első önálló rendezése a Hunyady Sándor színdarabja alapján 1940-ben forgatott az „Erdélyi kastély” című film volt. Ebben az évben még két filmjének, a „Hétszilvafa” című szerelmi történet, vígjátéknak, illetve az „Erzsébet királyné” című filmnek volt bemutatója. Az utóbbinak Karády Katalin, Tolnay Klári és Jávor Pál a főszereplői.
1941-ben a Harmonia Film Kft. társtulajdonosa és vezetője volt. Ebben az évben valósággal „ontotta” az általa rendezett filmeket, ezek: Szitnyay Zoltán regénye alapján „A kegyelmes úr rokona”, a „Három csengő” (Apáthy Imrével közös rendezésben), a „Gentryfészek”, a „Leányvásár”. Ez utóbbi zenés filmben Szeleczky Zita és Sárdy János mellett Latabár Kálmán is játszott. Ebben az évben volt a bemutatója az „Intéző úr” című rendezésének is. A következő évben mutatták be az ikonná vált primadonnával a főszerepben a „Régi nyár” című rendezését, amely Honthy Hanna első filmszereplése volt. Egy másik zenés film bemutatója is ebben az évben volt „Álomkeringő” címen Sárdy Jánossal és Zsilley Margittal. 1943-ban egy Franciaországban játszódó történetet vitt filmvászonra, „Lejtőn” a címe. Egy francia író, Pierre Maurice és Somogyváry Gyula forgatókönyve alapján készült.
Rendezései mellett jutott ideje a magánéletére is, háromszor nősült. Első felesége Monique Fanto volt. A második Bilinszky Ibolya színésznő, akit 1941 elején vett el. Viharos házaséletük lehetett, mert a feleség többször el-, majd visszaköltözött férjéhez. 1945 januárjában Podmaniczky agyonlőtte Kovács István mérnököt. Előzőleg a „filmbáró” tönkrement, valutaügyekkel próbálkozott a helyzetén javítani, de elfogták és elítélték. A börtön után keszonmunkásként dolgozott, majd 1956-ban disszidált, de közben Bécsben újra megnősült, harmadik felesége Schrönbrunn Ella volt.
Ausztriában két dokumentumfilmet rendezett, 1958-ban a nürnbergi perről, három évvel később pedig a „Die Diktatoren”-t.
(Berto49)