Bán Frigyes filmrendező 1902. június 19-én született Kassán, Beller Frigyes Sándor néven. Katonai iskolába járt, de sosem dolgozott ezen a területen. Mivel a filmek jobban érdekelték, a 20-as évek elején Deésy Alfréd mellett lett rendezőasszisztens; a Star, illetve a Phönix filmgyárakban dolgozott. A 30-as évek közepén felvételvezető volt, majd vágási munkálatokat bégzett, forgatókönyveket készített, de színpadi és filmes színészként is tevékenykedett. Korának legtöbb nagy rendezőjével... Több
Bán Frigyes filmrendező 1902. június 19-én született Kassán, Beller Frigyes Sándor néven. Katonai iskolába járt, de sosem dolgozott ezen a területen. Mivel a filmek jobban érdekelték, a 20-as évek elején Deésy Alfréd mellett lett rendezőasszisztens; a Star, illetve a Phönix filmgyárakban dolgozott. A 30-as évek közepén felvételvezető volt, majd vágási munkálatokat bégzett, forgatókönyveket készített, de színpadi és filmes színészként is tevékenykedett. Korának legtöbb nagy rendezőjével segédrendezőként dolgozott (részt vett például az Uz Bence, a Szervusz, Péter!, a Gyimesi vadvirág, az 5 óra 40, a Karosszék, a Rózsafabot, az Édes ellenfél elkészítésében), a 30-as évek végén ő is önálló művel jelentkezett.
Első rendezése a Mátyás rendet csinál (1939) című vígjáték volt. A világháborúig több mint egy tucat alkotást készített, amelyek közül elsősorban a kosztümös filmjeivel (Gül Baba, Egy éjszaka Erdélyben, Háry János), illetve drámáival (5-ös számú őrház, Az éjszaka lánya) aratott sikereket. 1945 után az egyik legsikeresebb magyar rendező lett, számtalan klasszikust alkotott (Talpalatnyi föld, Úri muri, Semmelweis, Rákóczi hadnagya, Szent Péter esernyője, Szegény gazdagok, Rangon alul, Napfény a jégen, Felmegyek a miniszterhez, Kár a benzinért).
Filmjei egy részének (például: Egy éjszaka Erdélyben, Kadettszerelem, 5-ös számú őrház, Szent Péter esernyője, Szegény gazdagok) a forgatókönyvét is maga írta egyedül vagy társszerzőkkel. Majdnem három évtizedes rendezői pályája során nem egészen negyven művet rendezett, élete vége felé erősödött benne az ironikus és szatirikus hajlam. Az utolsó befejezett filmje 1964-ben a Büdösvíz volt, a Bolondos vakációt a halála miatt nem tudta leforgatni.
1950-ben, 1952-ben és 1954-ben Kossuth-díjat kapott, 1952-ben érdemes, 1966-ban kiváló művész lett. 1969. szeptember 30-án hunyt el Budapesten, egy közlekedési balesetben.
(Filmbarbár)
