Mezey Mária

3

Kecskeméten született, édesapja közjegyző, édesanyja meghalt szülést követően gyermekágyi lázban.

Szegeden járt középiskolába, majd az egyetemi tanulmányait is itt kezdte meg joghallgatóként. Engedve a szülői nyomásnak férjhez ment, majd beiratkozott a szegedi bölcsészkarra - ekkor már túl van egy tiltott abortuszon. A beavatkozás olyan szerencsétlenül sikerült, hogy többé nem lehet gyermeke.

Elhagyva Szegedet, a férjét és az egyetemet Budapestre költözik és Rózsahegyi Kálmán színiiskolájának diákja lett. Koromfekete haját vörösre festette. Eleinte kokottokat, a végzet asszonyait, vörös démonokat játszik, Karády Katalin mellett a negyvenes évek sztárszínésznője volt.

1941-ben a Film Színház Irodák főszerkesztőjének kérésére tNévjegy című önéletrajzi visszaemlékezéseit, mely nem várt fordulatot hozott pályájával kapcsolatban: a könnyed daraboktól elmozdult a drámai szerepek felé. 1943 és 1946 között a Tátrában vészeli át a háborút, és ezalatt mélyen vallásossá válik.

Az ötvenes években méltatlanul mellőzi a filmszakma; „polgár kacatnak" titulálják. Hogy fenntartsa magát, bárokban énekelt sanzonokat, Cziffra György zongorakíséretével lépett fel, éjfél útán pedig Ady-verseket szavalt. A második sztárkorszaka a hatvanas évekkel köszöntött rá, remek színházi szerepeket kapott és végre ismét maradandót alkothatott a filmvásznon is.

Legemlékezetesebb filmszerepei közé tartozik az Édes Anna zsarnokian szeszélyes Vizynéje. A Noszty fiú esete Tóth Marival című filmben dörzsölt kerítőnőt alakít. A vászonon utoljára 1970-ben tűnik fel. Megromlott egészségi állapota miatt a hetvenes évektől szinte teljesen visszavonultan élt második férjével Budakeszin, ahol 1988-tól utca viseli nevét.

Mezey Mária magyar színésznő, érdemes és kiváló művész 1909. október 16-án született Kecskeméten. Édesanyja, Igó Mária 26 évesen hunyt el. Édesapja ekkor huszonnyolc éves volt a kis Mária viszont még nem járt az egyéves korában sem. Ezután apja újra megházasodott, így a leendő színésznő fiatalon mostohaanyához került. A lagzit követően földrengés volt Kecskeméten amely a Mezey házat is megrongálta, sőt le is rombolta, de szerencsére nem sérült meg senki. Apja helyettes közjegyző lett de ezt a munkát nem szerette. Mezey Mária Szegeden járt iskolába, majd ugyanitt járt egyetemre, ahol a magyar-francia-filozófia szakra jelentkezett, bár ezelőtt a jogon próbálkozott. Ezután több konfilktus helyzet alakult ki közte és apja között, mivel úgy érezte, nem ez a hivatása, a színészi pálya való neki. Apja végül engedett, s Mária a fővárosba költözött.

1928-ban iratkozott be egy magániskolába, s az Országos Színegyesületben vizsgázott. Karrierjének első állomása a Sebestyén Mihály társulat volt Miskolcon. Ezután a Pécsi Nemzeti Színház és a Belvárosi Színház színpadjain szerepelt. 1939-ben ösztöndíjat kapott Párizsba, ám a háború miatt nem mehetett ki.

Filmszerepeit tekintve emlékezetes alakítást nyújtott a Kabos Gyula, Páger Antal és Turay Ida főszereplésével készült Pesti mesében, melyet 1937-ben mutattak be. Ezt követően látható volt Ráthonyi Ákkos rendezésében, a Vissza az úton (1941) című drámában. Karinthy Ferenc regényének filmes verziójában, a Budapesti tavaszban (1958) is helyet kapott, majd jött Kosztolányi Édes Annája 1958-ban, Fábri Zoltán rendezésében.

A Kiss Manyi és Páger Antal nevével sikerre vitt Mici néni két élete (1962) című vígjátékban is az élvonalban játszott, míg utolsó szerepeinek egyike a Sodrásban című 1964-es drámához köti.

A színésznő sosem ment férjhez, de szoros kapcsolatban állt Márai Sándor írófejedelemmel.

Mezey Mária 1983. április 20-án hunyt el, 73 éves korában.