Mészáros Márta 1931. szeptember 19-én született Budapesten. Édesapja Mészáros László festőművész volt, aki korán, a sztálini rezsim áldozataként halt meg. A Szovjetunióban élt 1935 és 1946 között, Moszkvában szerzett diplomát filmrendezésből az Össz-szövetségi Állami Filmfőiskolán 1956-ban. A bukaresti Buftea stúdióban kezdte pályáját dokumentumfilmesként, itt nehéz szociális helyzetű emberekről készített filmeket. Budapestre hazatérve nemsokára megismerkedett és... TöbbMészáros Márta 1931. szeptember 19-én született Budapesten. Édesapja Mészáros László festőművész volt, aki korán, a sztálini rezsim áldozataként halt meg. A Szovjetunióban élt 1935 és 1946 között, Moszkvában szerzett diplomát filmrendezésből az Össz-szövetségi Állami Filmfőiskolán 1956-ban. A bukaresti Buftea stúdióban kezdte pályáját dokumentumfilmesként, itt nehéz szociális helyzetű emberekről készített filmeket. Budapestre hazatérve nemsokára megismerkedett és házasságot kötött rendezővel. 1958-68 között a MAFILM-nél dolgozott, itt továbbra is dokumentumfilmeket készített. Első játékfilmjét 1968-ban rendezte, címmel. A főszerepet az énekesnő alakította, akinek személyiségét Mészáros élőben is karakteresnek tartotta, így választotta ki a szerepre. A film fesztiválsiker lett, a saját sorsát kezébe vevő nő alakja pedig Mészáros filmjeinek állandó témája maradt. Az 1975-ös Arany Medve-díjat nyert a Berlinalén. Filmjeit nyugaton szabad szellemű, feminista filmekként üdvözölték, nemsokára New Yorkban, Franciaországban és Lengyelországban is forgathatott. Egyik botrányos filmjének számított a Kilenc hónap (1976), melyben egy egyedülálló, két házasságon kívül született gyermek anyját alakítja, a film elnyerte a Cannes-i Filmfesztivál FIPRESCI-díját. Az ban (1978) későbbi élettársa, a lengyel mellett a francia sztár, Karina Anna játszotta a főszerepet, de dolgozott együtt Isabelle Huppertrel is (1979) című filmjében. A ’80-as években önéletrajzi és politikai sorozatot készített, melynek első darabja a (1981), a sorozat nemzetközi visszhangja ismét erősebb volt a hazainál. A ’90-es években újabb női sorsokat, a béranyaságot (, 1992), a prostitúciót (, 1997) mutatta be, illetve életrajzi filmeket is készített Edith Stein német filozófusról (A hetedik szoba, 1994), legutóbb pedig Kéthly Anna politikusról forgatott filmet (Utolsó jelentés Annáról, 2008), melynek főszerepében t láthattuk.
(hp)
