Jancsó Miklós emlékére: A rendező története, aki előtt leborult a világ Cannes-ban

A magyar filmipar egyik legnagyobb alakja volt, akinek számtalan ikonikus filmet köszönhettünk. Nem csak a hazai, de több neves nemzetközi filmfesztiválon is életműdíjjal jutalmazták, több filmjéért is kapott elismeréseket. Ő Jancsó Miklós, aki napra pontosan kilenc évvel ezelőtt hagyott itt minket.

Jancsó Miklós Vácon látta meg a napvilágot 1921-ben román és magyar szülők gyermekeként. Gyerekkorában Romániában cseperedett, miután apja itt töltött be tisztséget. Ám később az első világháború után Magyarországon telepedtek le. A gimnáziumot Székesfehérváron végezte, majd beiratkozott az Erzsébet Tudományegyetem jogi karára. Diplomáját azonban nem itt, hanem Kolozsváron szerezte meg. Bár regisztrált az ügyvédi kamarába, de jogi munkát sosem végzett. Ehelyett a második világháború után beiratkozott a Filmművészeti Főiskolára, ahol 1951-ben szerzett diplomát rendezői szakon.

Jancsó Miklós eleinte csak kisebb rövidfilmeket készített, míg el nem jött 1958, amikor is elkészítette élete első nagyjátékfilmjét, ez volt a legendás A harangok Rómába mentek című dráma. A ’60-as években jött el a nagy áttörés, miután olyan filmeket készített el mint az Oldás és kötés, az Így jöttem, a Csillagosok, katonák vagy a Falak.

A nemzetközi figyelmet az 1966-os Szegénylegényekkel vívta ki. 1968-ban Rómába költözött akkori feleségével, majd 1970-ben az akkor újonnan alapított 25. Színház rendezője lett. A színpadon olyan előadásokat rendezett mint a Fényes szelek (ebből filmet is forgatott), a Hasfelmetsző Jack, a Csárdás királynő, az Otelló vagy a Drakula.

A ’80-as és ’90-es években is végig aktív maradt, ekkor készültek el olyan filmjei mint A hajnal, a Szörnyek évadja vagy a Nekem lámpást adott kezembe az Úr, Pesten. 1988-tól a Színház- és Filmművészeti Egyetem címzetes tanára lett, majd 1990 és 1992 között oktatott a Harvardon is.

Jancsó Miklós először 1949-ben nősült meg, Wowesznyi Katalinnal, akitől két gyermeke született. 1958-ban újranősült, ekkor Mészáros Márta későbbi Kossuth-díjas rendezőnőt vette feleségül. Vele közös gyermekük nem született, de együtt nevelték korábbi házasságaikból származó három gyermeküket. A ’70-es években az olasz forgatókönyvíró Giovanna Gagliardoval élt együtt, aki 1980-ban Csákány Zsuzsa miatt hagyott el, vele élete végéig együtt is maradt. Utóbbitól egy fia született.

Jancsó Miklóst nem csak a hazai filmipar, de a nemzetközi szakma is elismerte. Pályafutása során számtalan díjat nyert meg, köztük a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál és a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál életműdíját is. Életműdíjat vehetett át 1994-ben a Magyar Filmszemle során. Kétszeres Kossuth-díjasnak is mondhatta magát, miután 1973-ban és 2006-ban is megkapta a rangos elismerést. Balázs Béla díjas, Érdemes művész és Kiváló művész díjakkal is rendelkezett.

A legjobb rendező díját olyan filmek után kapta meg, mint a Még kér a nép (1972), a Kék Duna keringő (1992) és az Anyád! A szúnyogok (2000).

Jancsó Miklós 2014, január 31-én, 92 éves korában hunyt el. Élete utolsó éveiben több súlyos betegséggel is meg kellett küzdenie. Fél szemére megvakult és rákot is diagnosztizáltak nála. Bár sokáig úgy nézett ki, hogy utóbbiból sikerült felgyógyulnia, végül tüdőrák miatt vesztette életét.