Jancsó Miklós 1921. szeptember 27-én született Vácott. Az érettségit követően jogi tanulmányokba kezdett; diplomát a kolozsvári egyetemen szerzett 1944-ben. Bejelentkezett ugyan az ügyvédi kamarába, de jogi munkát nem végzett. 1951-ben szerzett rendezői szakon oklevelet a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.
Első rendezése a Megöltétek ártatlan családom filmdráma volt. Ezt kisebb rövidfilmek és dokumentumfilmek követték: A szovjet mezőgazdasági küldöttség tanításai (1950), Móricz Zsigmond (1955), Derkovits (1957). Első nagyjátékfilmjét 37... Több
Jancsó Miklós 1921. szeptember 27-én született Vácott. Az érettségit követően jogi tanulmányokba kezdett; diplomát a kolozsvári egyetemen szerzett 1944-ben. Bejelentkezett ugyan az ügyvédi kamarába, de jogi munkát nem végzett. 1951-ben szerzett rendezői szakon oklevelet a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.
Első rendezése a Megöltétek ártatlan családom filmdráma volt. Ezt kisebb rövidfilmek és dokumentumfilmek követték: A szovjet mezőgazdasági küldöttség tanításai (1950), Móricz Zsigmond (1955), Derkovits (1957). Első nagyjátékfilmjét 37 évesen rendezte meg, ez volt A harangok Rómába mentek (1957) Gábor Miklóssal a főszerepben. Várkonyi Zoltánnal dolgozott együtt a Három csillag (1959) rendezése kapcsán, majd Latinovits Zoltán főszereplésével elkészítette az Oldás és kötés (1963) című filmdrámát. Ezt követte az Így jöttem (1963) és a 8 perces Jelenlét I. (1964).
A Szegénylegények (1965) című drámával Cannes-ig jutott: Arany Pálmára jelölték a filmjét. A Csillagosok, katonák (1967) című filmdráma volt utolsó közös munkája Somló Tamás operatőrrel; ezt az alkotást Jancsó rendezőként és forgatókönyvíróként is jegyzi.
Hernádi Gyula forgatókönyve alapján rendezte meg az Égi bárányt (1969), majd elkészült a Jelenlét II. (1975) és a Jelenlét III. (1981) című dokumentumfilm is. A Még kér a néppel (1971) elhozta a legjobb rendezőnek járó díjat Cannes-ból.
Michael Yorkkal dolgozott együtt a Hajnal (1984) című francia-magyar-izraeli filmdráma kapcsán, majd szereplőként tűnt fel az Isten hátrafelé megy (1990) című alkotásában is. Az Isten hátrafelé megy (1991) filmszatírát követően elkészítette a Kövek üzenete (1993) című dokumentumfilmet, és rendezőként közreműködött a Fejezetek a magyar film történetéből (1994) című ismeretterjesztő sorozat elkészítésénél is. Az Elmondták-e...? (1995) című dokumentumfilmet a saját forgatókönyve alapján forgatta, majd Eszenyi Enikő és Garas Dezső főszereplésével elkészítette a Szeressük egymást gyerekek!-et (1995).
Mucsi Zoltán és Scherer Péter, a legendás Pepe-Kapa páros több filmjének is fő karakterei. Az Anyád! A szúnyogokkal (2000) 31. Magyar Filmszemlén a legjobb rendezői díját nyerte el, de emlékezetes maradt az Utolsó vacsora az Arabs Szürkénél (2000) és a Kelj fel komám, ne aludjál! (2002). Utolsó rendezései közé tartozik az Oda az igazság! (2008) című dráma és a Magyarország 2011 (2011) című szkeccsfilm.
Három házasságából három gyermeke született. 2014. január 31-én hunyt el.
(erare)