2017.08.17 19:41 ArpiHajdu és Réci Olvasottság: 139x
1

Ebben mi az ijesztő?

A remake körüli felhajtás kellőképp kíváncsivá tett minket az Az eredeti adaptációjára, így nemrégiben megnéztük. Elöljáróban leszögezném, hogy én nem láttam kiskoromban, emiatt pedig nem alakult ki az a fajta „bohócfóbiám”, amelyet állítólag ez az alkotás nyújt. Huszonéves fejjel viszont inkább a vicc kategóriájához közelít az idejétmúlt effektjeivel és az előre látható jumpscare-ekkel. Horrorként tehát nem tudott funkcionálni számomra az 1990-es Az, s csak reménykedni tudok benne (de az előzetesek alapján biztosan így lesz), hogy az új változata azért ennél ijesztőbbre sikerül. Ha a mai szemmel megmosolyogtató trükköktől eltekintek, akkor viszont kiemelném a történetvezetését a filmnek, ahogy szépen egyesével megismerjük a főbb karakterek múltját, az első találkozásukat Pennywise-zal, majd pedig a felnőttként való visszatérésüket az elátkozott városba. Hét különböző személy, akit nemcsak a barátság köt össze, hanem a baljós múlt és a bohóc, aki bizonyos időközönként előtűnik, hogy gyerekeket raboljon el és öljön meg. Az alapelgondolás is tetszetős, de még egyszer mondom: a kivitelezésbe rengeteg hiba csúszott, amely alkalomadtán a bugyutaság határát súrolja (kis Spoiler! valódi ezüst fülbevaló kontra bohócdémon, na, ki kerül ki győztesként? Spoiler!). Itt persze hozzá lehetne tenni, hogy a könyvben ez biztos meg van magyarázva normálisan, de mit tegyen az ember, ha a film előtt nem nyálaz át egy 1400 oldal körüli regényt?

Ebben mi az ijesztő?

A történetvezetés mellett persze nem mehetek el Pennywise mellett sem, aki leginkább akkor tudott ijesztő lenni, amikor mindentudóként lépett a gyerekek/felnőttek elé, magyarán, amikor szinte lehetetlen ellene védekezni, hiszen ismer és mindent tud rólad. Aztán persze ő is nevetségessé válik, amikor démonszerű lénnyé változik. Számomra a legkínosabb mégis a nagy, filmvégi összecsapás a furcsa óriáspók-szerű szörnnyel, amely inkább egy rosszabb paródiafilmbe illene bele, mint egy rémisztő horrorba.

Az már soha nem derül ki, hogy milyen hatást keltett volna bennem a film, ha a maga idejében látom. Valószínűleg egészen máshogy értékelném, hiszen az emberek ingerküszöbe időről-időre egyre jobban megváltozik. Erre maga a film is példával szolgál, hiszen a történet szerint (az ’50-es években) még egy vérfarkastól rettegnek a fiatalok, aki ma már sokkal inkább nevetséges, mint félelmetes. Kár érte, hogy Pennywise is kezd erre a sorsra jutni.

Rááldoztam három órát, de sajnos még mindig nem értem, hogy miért tartották/tartják egy ijesztő műnek ezt az adaptációt, személy szerint egy percre sem tudtam megijedni. Mindenesetre titkon reménykedek, hogy a mostani változat meg tud lepni, s tényleg megijeszt a bohóc. A potenciál bőven megvan benne.

dráma | horror | misztikus | thriller

1957. októbere. A gonosz felébred, és Derry, a maine-i kisváros soha többé nem lesz ugyanaz, mint előtte. Hét gyermek elképzelhetetlen borzalommal néz szembe, amely sokféle... több»

1